Korábbi tantervek, helyszínek

2003–2004 Semmelweis Egyetem, Bőr- és Nemikórtani Klinika tanterme (Bp. Mária u. 41.).   hét. Bevezető: a magyar orvosi szaknyelv művelésének jelentősége Bősze Péter A magyar orvosi szaknyelv fejlődésének, művelésének története, szaknyelvünk jelenlegi helyzete, napjaink nehézségei, a szaknyelvművelés célja, lehetőségei                                     Fábián Pál A magyar orvosi nyelv története Keszler Borbála   hét. Az angol és latin szavak írásának elvei Dános Kornél A magyar helyesírási és stiláris ismeretek alapjai (1-2. rész) Grétsy Zsombor   hét. Globalizáció és anyanyelv, európai tapasztalatok – az anyanyelv és az önazonosság                                     Grétsy László                                     Gyakorlófeladatok, szövegvizsgálatok, készségfejlesztés Grétsy Zsombor   hét. Lehet-e, érdemes-e, kell-e magyar orvosi nyelven közölni? Bertók Lóránd Az anatómiai nevek írása és magyarítása Donáth Tibor                                     Hogyan tartsunk tudományos előadást? Bősze Péter   hét. A nemzetközi és a magyar tudományos folyóiratok a klinikus szemével Vécsei László orvos–orvos párbeszéd, orvos–nővér párbeszéd, orvos–beteg párbeszéd Dános Kornél A magyar helyesírási és stiláris ismeretek alapjai (3. rész) Grétsy Zsombor   hét. Hogyan írjunk tudományos közleményt? Bősze Péter A magyar helyesírási és stiláris ismeretek alapjai (4. rész) Grétsy Zsombor   hét. Az élettan és a társtudományok szaknyelve Mitsányi Attila A szaknyelvi helyesírási és stiláris ismeretek alapjai (1. rész) Grétsy Zsombor   hét. A daganatgyógyászat szaknyelve, különös tekintettel a tájékoztatásra: Lapis Károly A szaknyelvi helyesírási és stiláris ismeretek alapjai (2. rész) Grétsy Zsombor   hét. A tudományos tevékenység mérése – tudománymérés Palkovits Miklós                                    Irodalomkeresés – a könyvtár és a világháló szerepe (Index Medicus, Medline, PubMed stb.)                                     Palkovits Miklós   hét. A gyógyszernevek és a gyógyhatású készítménynevek…

Tovább

A MAGYAR ORVOSI NYELV TANTÁRGYÁNAK KORÁBBI ÉS JELENLEGI ELŐADÓI

Prof. dr. Balázs Géza Prof. dr. Bertók Lóránd                Prof. dr. Bősze Péter                                      Buvári Márta Dr. Dános Kornél                                                             Prof. dr. Dobozy Attila Domonkosi Ágnes                        Prof. dr. Donáth Tibor Prf. dr. Fábián Pál                         Prof. dr. Fehér János Dr. Fogarasi-Nuber Katalin                                             Prof. dr. Gaál Csaba                                       Prof. dr. Grétsy László Dr. Grétsy Zsombor                                       Dr. Grabarits István Dr. Gyarmati Zsuzsanna Dr. Hajtman Béla Prof. dr. Horváth Attila Dr. Ittzés Dániel Jókai Anna Dr. Kapronczay Katalin Dr. Kapronczay Károly Prof. dr. Kerpel-Fronius Sándor Prof. dr. Keszler Borbála                               Prof. dr. Kiss Jenő Dr. Kovács Éva Dr. Kuna Ágnes Dr. Laczkó Krisztina Prof. dr. Lapis Károly Dr. Ludányi Zsófia Dr. Magyar László András Dr. Mitsányi Attila Nász István?????? Prof. dr. Nyitrai József                                                     Prof. dr. Palkovits Miklós Dr. Patonai Zoltán Dr. Piróth Eszter         Prof. dr. Sótonyi Péter Prof. dr. Szabó T. Attila              Prof. dr. Szirmai Imre Dr. Szluka Péter                           Prof. dr. Tekes Kornélia Dr. Törőcsik Beáta Dr. Varga Éva Katalin Dr. Varga Zoltán Dr. Vasas Lívia, Prof. dr. Vécsei László Dr. Végh Ágnes Prof. dr. Bertók Lóránd sz: 1934 VII. 16. an: Kósa Kornélia, OKK „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest Dr. Buvári Márta sz. Budapest, 1949. január 4. an: Mindszenty Mária, l: 1016 Budapest, Galeotti u. 12. Prof. dr. Dobozy Attila: Szeged Bocskai u. 11., 1939. május 5. an: Bárkányi Irén Prof. dr. Gaál Csaba an: Király Katalin, szül: 1942. IV. 20. Ehingen, Németország Prof. dr. Grétsy László an.: Fialovszky Gizella, szül: 1932. február 13. Cím: 1056 Bp. irányi u. 6. Dr….

Tovább

Magyar orvosi nyelv

Egyetemi tételkötet Bősze Péter A nyelv az orvos legfontosabb általános munkaeszköze; tájékoztat, tájékozódik és gyógyít is vele. Bármely munkaeszköz csakis akkor használható megfelelően, ha a használója kellőképpen ismeri. Nem kivétel a nyelv sem. Az elemi nyelvi ismeretekre tehát az orvosoknak feltétlenül szükségük van. Egyetlen orvosnak sem lenne szabad úgy kikerülni az egyetemről, hogy: – Ne legyen tisztában az alapvető nyelvi, orvosi nyelvi ismeretekkel, valamint a magyar orvosi nyelv sajátos helyesírási szabályaival és a helyes magyar mondatszerkesztéssel. – Ne ismerje – legalább alapfokon – az európai és a magyar orvosi nyelv történetét. – Ne tudja, hogy kik teremtették meg és vitték előre a magyar orvosi nyelvet; nem hallott Bugát Pálról, Markusovszky Lajosról, Pápai Páriz Ferencről, Váradi Lencsés Györgyről és a többiekről. – Ne legyen tájékozott a tudományos közlemények írásáról, szerkesztéséről, bírálatáról és értékeléséről (tudománymérésről). Továbbá az orvosi folyóiratokról; az orvosi szakkönyvek készítéséről és nyilvántartásukról; a tudomány világhálós keresési lehetőségeiről, a nagy orvosi adattárakról (MEDLINE, PUBMED, Web of Science stb.). Ezek ismeretét a tudományos közlemények olvasói sem nélkülözhetik, mivel elemi jártasság nélkül nem lehet megítélni, hogy a közölt adatok és javaslatok, például kezelési javaslatok, mennyire mérvadóak, biztonsággal alkalmazhatók-e a saját gyakorlatukban.     – Ne alkosson fogalmat magának az orvosi tudományos társaságokról, szövetségekről, a tudományos rendezvényekről és a tudományos előadások tartásáról, a táblaragaszok készítéséről, jelentőségéről. – Ne tudatosuljon benne a magyar orvosi nyelv és nyelvhasználat fontossága: az, hogy ő is felelős az orvosi nyelvért, ezen keresztül pedig a magyar nyelvért.   – Ne legyen tudomása a beteggel való helyes nyelvhasználatnak, valamint az orvosi leletek és…

Tovább

A MAGYAR ORVOSI NYELV TANTÁRGYÁNAK KORÁBBI TÉTELEI ÖSSZESÍTVE

2002–2007.   Miért fontos a magyar orvosi nyelv művelése? A magyar orvosi nyelv története: XVI-XVII. század Mi az ún. 6 : 3-as szabály?   A magyar orvosi nyelv művelésének lehetőségei Az orvosi nyelv története: XVIII-XIX. század A birtokos viszony: példák az orvosi nyelvből   A hatásmutató (impact factor) fogalma, jelentősége, árnyoldalai                   Szaknyelv, köznyelv, irodalmi nyelv: a szaknyelvek jelentősége A tartozékbetűk, -számok és -magyarázók   Írásmódok a magyar orvosi nyelvben, az orvosi szótárak jelentősége Nyelvünk a XXI. században: az idegen szavak terjedésének okai A kiskötőjelek fajtái, szerepe az orvosi nyelvben   A tudományos közlemények szerzői                   Az anyanyelv és a globalizáció A nagykötőjelek helye az orvosi nyelvben   A tudománymérés jelentősége, alapfogalmai                   Lehet-e, kell-e tiszta magyar nyelven tudományos közleményt írni? Mozgószabályok az orvosi nyelvben   A dolgozatok a szerkesztőségben: szerkesztők feladat, felelőssége                   A nyelv és az egyén Az idegen szavak írása   Tudományos közlemények szerkezeti egysége                   A bírálók a barátaink: az előbíráló rendszer                   Rövidítések: általános ismeretek, orvosi nyelvi vonatkozások   A tudományos előadás tartásának legfontosabb szempontjai                   A magyar orvosi folyóiratok gyökerei: Orvosi Tár, Orvosi Hetilap Számok, mennyiségek, mértékegységek írása   A tudományos előadások gyakori formái                   Szükséges-e magyarul írni tudományos közleményt? Kettős és kétnyelvű közlés A szótagszámlálás szabályai   Miért fontosak az összefoglalók? Az összefoglalók formái                   A magyar szavak eredete, magyarítás, magyarosítás, a szóképzés lehetőségei Az 1 + 1, 2 + 1, 1 + 2 szabály, avagy az anyagnevek írása   Az orvosi viselkedés és a nyelvhasználat; a betegek tájékoztatása                   A nemzeti nyelv…

Tovább

Magyar Orvosi Nelv

Helyesírási útmutató Bősze Péter Az 1991-ben, Fábián–Magasi szerkesztésében megjelent orvosi helyesírási szótár elején a szerkesztők röviden összefoglalták az orvosi nyelvben gyakori nyelvi, helyesírási kérdéseket. A szótár és a benne ismertetett elvek negyedszázadig szolgálták az orvostársadalmat. Ennek ellenére az orvosi nyelvünk írásmódja nem vált egységessé; sőt, a megszámlálhatatlanul sok új szakszó, szakkifejezés és orvosi nyelvi mozaikszó beépülése miatt, összevissza lett. Ez tette szükséges az új átfogó helyesírási útmutató összeállítását. Az új szabályzat a legapróbb helyesírási kérdésre is kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Olyanokat is, amelyek az általános nyelvi helyesírásban is nehézséget okozhatnak. Kiemelten foglalkozik az orvosi nyelv sajátos helyesírási kérdéseivel, az orvos csoportnevek írásmódjával. Új nyelvtani elnevezéseket és szabályokat is találunk benne. Az útmutató messzemenően nemcsak az orvosok számára értékes; mindenki haszonnal forgathatja. A Magyar orvosi nyelv – helyesírási útmutató, akárcsak A magyar helyesírás szabályai, nem fellebbezhetlen előírás, hanem javaslat. Az orvosi nyelvet használó hivatásos szakembereknek (kutatók, orvosok stb.) azonban illene, sőt kötelező lenne ezeket követniük. Természetesen, ahogy a törvényeket sem tudja fejből a jogász, úgy az orvosoknak is fel kell ütniük a szabályzatot, hiszen a magyar helyesírás jellemzője, hogy nemcsak nyelvtani alapú, hanem hagyományt követő szabályokat is tartalmaz. A szaknyelvi helyesírásoknak, így az orvostudomány helyesírásnak is, a köznyelvi helyesírási szabályozás az alapja. Néhány sajátos szempont mégis érvényesül benne; ezeket alaposan tárgyalja a jelen kötet; szem előtt tartva, hogy a helyesírás nem önmagáért van, hanem mindig a szöveg könnyebb megértését és a könnyebb olvasást szolgálja.   Idézet a BEVEZETÉSBŐL A magyar orvosi-biológiai szaknyelv helyesírási útmutatóját a gyakorló biológusok, kutatók és…

Tovább

A magyar orvosi nyelv története

Szerkesztette: Bősze Péter, Kapronczay Katalin és Keszler Borbála Írták: Balogh Judit, Balázs Géza, Bősze Péter, Donáth Tibor*, Dörnyei Sándor, Grabarits István*, Gyéresi Árpád, H. Péter Mária, ifj. Kaán Miklós, Kapronczay Károly, Kapronczay Katalin Keszler Borbála, Kiss Jenő, Kiss László, Magyar László András, Molnár László, Nagy Ágota, Nyáry Szabó László, Radó Gábor, Rácz János, Szabó Attila, Szabó T. Attila, Tóth Etelka, Varga Mónika   A magyar orvosi nyelv a magyar nyelv ikertestvére. Együtt születtek, hiszen legelső szavaink között az egészséggel kapcsolatosak is megjelentek. Az ikertestvérek csecsemőkora és cseperedése is azonos úton járt, az orvosi nyelv szaknyelvvé alakulása csak az orvoslás mesterséggé válásával jött létre, úgy hat–hétszáz évvel ezelőtt. A kötet is ezt az időszakot igyekszik feltárni a teljesség igénye nélkül.       A magyar orvosi nyelv történetének ismertetésében egyrészt a nyelvi korszakolás szolgált zsinórmértékül, de a kérdést más szempontok (társaságok, folyóiratok, orvostudományi területek stb.) szerint is megközelítették a szerzők. Külön fejezetet szenteltek az orvosi nyelvünkkel behatóan foglalkozó orvosok munkásságának. Sokszakmás összeállítás: nyelvészek, orvosok, gyógyszerészek, orvostörténészek stb. közös munkája.   Orvosi nyelvünknek gazdag, félezer éves múltja van, ennek ellenére történetét még senki nem írta meg, így hiánypótló a mű. Új úton jártak a szerzők és a szerkesztők, és izgalmas történelmi tablót állítottak össze a középkori boszorkányperek jegyzőkönyveiben felbukkanó betegségnevektől a XIX-XX. századi tudatos szakmai nyelvújításig.   A jelen és a jövő a múltban gyökerezik; feltárása visz előre. Sarkalljon ez a könyv is bennünket!     TARTALOM   ELŐSZÓ                                                                                                                 1 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK                                                                                                               Az orvosi nyelv fogalma, a magyar orvosi nyelv meghatározása,…

Tovább

Magyar orvosi nyelv

Nyelvhasználati megfontolások Bősze Péter   „A nyelvhasználat a nyelv lélegzése.” A nyelvhasználat alakította ki és formálja folyamatosan a nyelvet. A nyelvhasználó közösség hagyományosan használja a nyelv szókészletét; szokásosan jóval kevesebbet, mint amennyit megért. Bizonyos szavak eltűnnek a nyelvhasználatból – senki nem tudja, miért –; mások épp ellenkezőleg: előtérbe kerülnek, új idegen szavak meg beépülhetnek, jövevényszóvá válnak. Sok szó, de még inkább kifejezés „divatos” lesz: ezeket egy ideig unos-untalan használják, majd részben elhomályosulnak, néhányuk pedig gyökeret ereszt, megmarad. Ám nemcsak a szavak, hanem a nyelvhasználati szabályok is módosulnak – a nyelvtan, a helyesírás követi a nyelvhasználat változásait. A nyelv tehát a nyelvhasználatban él („ez a lélegzése”), és folyvást változik. A szabványos nyelvet is csak a helyes nyelvhasználat biztosítja. Színvonaltalan nyelvhasználat előbb-utóbb kedvezőtlenül hat nyelvre, és idővel a nyelv alkalmatlanná válhat feladata ellátására, elveszti versenyképességét. Ez természetesen nem máról holnapra következik be, hanem évtizedek távlatában. A tudományok nyelvét az értelmiség műveli, ők a felelősek érte – a magyar orvosi nyelvért a magyar orvosok.   A magyar orvosi nyelv, jóllehet néhány szakkifejezésnek nincs magyar neve, még alkalmas a magyar orvostudomány művelésére. Az orvosi nyelvhasználat azonban jócskán hagy kívánnivalót maga után, a tudományírásban mindenképpen. Ha ez így folytatódik, az orvosi nyelvünk szókincsében és fogalmazásában is idegenné válik. Ez veszélyes a magyar orvosi nyelv jövőjére nézve, és elgondolkoztató az orvosi társadalom szemléletét illetően is, hiszen a nyelvhasználat tükre a használójának, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A művelt orvos választékosan beszél, ír és fogalmaz a napi és a tudományos munkáiban is. A tudományos közlemény szintén sokat elmond…

Tovább

Beköszöntő

Vallom, hogy – noha az orvostudomány egyetemes – nemzeti orvoslás csak nemzeti nyelven lehetséges. Ekként magyar orvostudomány is csak magyar nyelven létezhet. A magyar orvosi nyelv angolos középkori keveréknyelv: a nevezetek többsége görög–latin, az angol pedig egyre több. Tehát hármas nyelv: a görög–latin holtnyelv, a támadó angol és a helyét kereső magyar nyelv szövedéke. A görög–latin nevezettár cserélődik, és csak rajtunk múlik, hogy angolra vagy magyarra. Rajtunk áll vagy bukik, hogy ismét legyen magyar nyelvű honi orvosi nyelvünk, miként volt a XIX század végén. A Magyar Orvosi Nyelv folyóiratot a magyar nyelvű magyar orvostudomány újrateremtésére hoztam létre. A folyóirat az orvosi nyelvvel és a magyar nyelvvel foglalkozó nyomtatott nyilvánosság, amelyben mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. A magyar orvosi helyesírás egységesítésének, az új magyar orvosi nevezetek megteremtésének és az orvosi nyelvi emlékek megőrzésének színtere. Semmiféle üzleti tevékenységet nem folytat, a nyomtatott számokat ingyen küldjük. 2018-tól alapvetően e-folyóiratként jelenik meg, lehetővé téve, hogy a világban szétszórt magyarok egyaránt hozzáférjenek. Szabadon letölthető.    Bősze Péter

Tovább

Magyar orvosi nyelv

A magyar orvosi nyelv két alapszótára évtizedekkel ezelőtt jelent meg. Fél évszázadot meghaladóan Brencsán János Orvosi szótárát használtuk; 1963-ban volt az első kiadása – a harmadik 2006-ban. Alapkönyv, mai is haszonnal forgatható. A másik Fábián Pál és Magasi Péter szerkesztésében kiadott Orvosi helyesírási szótár, amelyet 1991-ben adtak ki a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával.  Nagyszerű munka Lozsádi Károly Etymologia Medica című orvosi szótörténeti tára. Megjelentek még az orvostudomány egyes területeinek szókincsét felölelő szótárak is: Kalmár Sándor, Kalmár Patrícia: Neurológiai szótár Kalmár Sándor, Kalmár Patrícia: Pszichiátriai szótár Ozsváth Károly (szerk.): Pszichiátriai lexikon V. Hajdú Piroska, Ádány Róza: Epidemiológiai szótár Fordításban: Herbert WJ, Wilkinson PC, Stott DL.: Immunológiai szótár MAGYAR ORVOSI NYELV Helyesírási útmutató __________________________________ Bősze Péter Az 1991-ben, Fábián–Magasi szerkesztésében megjelent orvosi helyesírási szótár elején a szerkesztők röviden összefoglalták az orvosi nyelvben gyakori nyelvi, helyesírási kérdéseket. A szótár és a benne ismertetett elvek negyedszázadig szolgálták az orvostársadalmat. Ennek ellenére az orvosi nyelvünk írásmódja nem vált egységessé; sőt, a megszámlálhatatlanul sok új szakszó, szakkifejezés és orvosi nyelvi mozaikszó beépülése miatt, összevissza lett. Ez tette szükséges az új átfogó helyesírási útmutató összeállítását. Az új szabályzat a legapróbb helyesírási kérdésre is kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Olyanokat is, amelyek az általános nyelvi helyesírásban is nehézséget okozhatnak. Kiemelten foglalkozik az orvosi nyelv sajátos helyesírási kérdéseivel, az orvos csoportnevek írásmódjával. Új nyelvtani elnevezéseket és szabályokat is találunk benne. Az útmutató messzemenően nemcsak az orvosok számára értékes; mindenki haszonnal forgathatja. A Magyar orvosi nyelv – helyesírási útmutató, akárcsak A magyar helyesírás szabályai, nem fellebbezhetlen előírás, hanem javaslat….

Tovább

Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése

útmutató szerzők, olvasók és szerkesztők számára        Bősze Péter – Palkovits Miklós   A tudományos közlemények írása minden szakma magas szinvonalú művelésének az alapja, a tudás, a szakismeret továbbadásának legjelentősebb módja. A történelem során a tudás, az ismeretek terjesztése nem mindig volt kívánatos a „kiváltságos” helyzet elvesztésének félelme miatt. Ma mindenki törekszik szakismereteit továbbadni, az oktatás rangot szerzett; a „kiváltságos” helyzetet már nem az a tudás elrejtése adja. A tudományos cikkek áttekinthetetlen módon megsokasodtak, ezért a közleményeket rendszerező, értékelő rendszerek (indexek) jöttek létre azok minden előnyével és veszélyével. Tanulmányok, tudományos cikkek írása a szakmai előmenetel feltétele is.  Az előmenetelre jó és rossz értelemben is gondolhatunk. Az oktatás, az ismeretek bővítése, a tudás gyarapítása a jó irányú haladást ösztönzi, a „pontszerzés” miatti dolgozatírás hajszolása viszont nem mindig eredményez színvonalas munkát. Ebből fakadó torzhajtás az ún. „felvágott közlés” (salami publication, más néven SPU – „smallest publishable units”) is, amely egyetlen közleménybe tartozó kutatás több, apró részletben történő közlését jelenti.     A közleményírás mai rendszere az elmúlt 300 év alatt csiszolódott ki, folyamatosan formálódott és alakult ki az előbíráló rendszer (peer-review process) is. Ennek értelmében egy mérvadó folyóiratban (peer-review journal) csak olyan közlemény jelenhet meg, amelyet két vagy több független szakbíráló értékelt és elfogadott, közlésre alkalmasnak talált. Az elmúlt két évtizedben egy jelentős egységesítés is történt. Rangos nemzetközi folyóiratok főszerkesztői találkoztak, és egy bizottságot hoztak létre (International Committee of Medical Journal Editors, ICMJE) azzal a feladattal, hogy a tudományos munkák szerkesztésére, összeállítására szabályokat dolgozzanak ki. Előírások születtek egyebek mellett a közlemények beküldéséről, elbírálásáról és javításáról,…

Tovább