(ABL protein) törzsökös nem jelfogó tirozin-kináz (TK). Sokféle van; fehérjecsaládot alkot. Mindegyikben megtalálható az SH3–SH2–TK gomolyhármas (az N-végen lévő SH3 gátolja a tevékenységét), valamint aktinkötő hely, lehetővé téve az aktinszálakhoz való kapcsolódást. Két formája a gerincesekben az ABL1 és ABL2.
(acetyl group, Ac) két szén-, három hidrogén- és egy oxigénatomból álló molekula, képlete: CH3CO-. Olyan acilcsoport, amelyik metil- (CH3) és C=O (karbonil) csoportot tartalmaz. A C=O szénatomjának egy kötetlen elektronja van, ezzel kapcsolódik más molekulákhoz. A sejtbiológia számos vegyületének összetevője: acetil-kolin, acetil-koenzim-A, acetil-transzferáz. (→acilcsoport, karbonil, metilcsoport)
(acetylation) acetilcsoport hozzáadása a molekulához, pl. a hisztonok acetilezése a génátíródás egyik meghatározó szabályozója. Az acetiláz, más néven transzacetiláz végzi. (→acetiláz, acetilcsoport, hiszton) dezacetilezés deacetylation acetilcsoport elvonása a molekulából; a deacetiláz végzi. Pl. a hisztonok dezacetilezése tömöríti a kromatint, gátolja a génátíródást.
(acyl group) (IUPAC: alkanoil) a karbonsavakból egy vagy több OH-csoport elvonásával keletkező hatócsoport. Általános képlete: RCO-, ahol az R az alkilcsoport; vagyis alkilcsoportból és egyes kötéssel társuló CO-csoportból áll; a szén és az oxigén kettős kötéssel (C=O) társul. Sokféle hatócsoport része, pl. acetil (ecetsav), formil (hangyasav), palmitil (palmitinsav), sztearil (sztearinsav), valeril (valeriánsav) stb.
(többféle lehetséges) megváltoztatja a bázisok viselkedését. A metil-guanin ugyanis a citozin helyett a timinnel kötődik, a metil-adenin pedig nemcsak a timinnel, hanem a többi bázissal is. A metilcsoportot az adeninhez a DAM (dioxi-adenin-metiláz) kapcsolja.
(adenosine) az adenin (→purinbázis) és a ribóz egyesüléséből keletkező nukleozid; a dezoxiribóz és az adenin kötödéséből a dezoxiadenozin keletkezik. Az adenozin származékai fontos biológiai molekulák. Foszfát származékai nukleotidok (AMP, ADP, ATP, cAMP) – ezek minden sejtben jelen vannak, az ATP a legnagyobb mennyiségben. (A dezoxiadenozin nem képezi ezeket.)
(constant) 1. A számításokban olyan mennyiség, amelynek nagysága azonos körülmények között változatlan. 2. A fizikában, vegytanban egyetemes jelentésű: mindenkor azonos mennyiség; természeti állandó, pl. →Planck-állandó; vegytan: →Avogadro-állandó. (→együttható, egységkiterjedés, tényező)
(aminoacyl-tRNA synthetase, aaRS, ARS) (egyéb név: tRNS-ligáz) a tRNS-hez kapcsolja a hozzá tartozó aminosavat; a folyamatot tRNS-töltésnek (charging the RNA) vagy aminosavtevősítésnek (activating the amono acid) nevezik. Minden aminosavfajtának külön enzime van; így húszféle aminoacil-tRNS-szintetáz ismert; ezeket a kapcsolódó aminosavak szerint nevezünk, pl. metionin-tRNS-szintetáz, fenilalanin-tRNS-szintetáz.
(aminoacyl-tRNA) aminosavval társult tRNS. (→szállító-RNS, szállító RNS – aminosav kapcsolódás)
hatócsoportjukban nitrogént (aminocsoportot, NH2) tartalmazó szerves vegyületek. A nitrogénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik a szénatomhoz (C–NH2), legtöbbször egy vagy több metilcsoporthoz (CH3, H3C–NH), de kötődhet gyűrűs molekulákhoz is. Bennük a nitrogénatomhoz három, elektronkötésben részt vevő elektron van, valamint egy nem kötő elektronpár. Az utóbbi és az N–H kötésekben lévő atomok eltérő elektronvonző képessége miatt az aminocsoport részlegesen vagy teljesen negatív töltésű, vagyis bázikus tulajdonságú (protont köt). A társult metilcsoportok számától függően megkülönböztetünk elsőrendű, másodrendű és harmadrendű aminokat (metil- [RNH2], dimetil- [R1R2NH] és trimetil-amin [R1R2R3N]). Az elsőrendű aminok hatócsoportja az aminocsoport (NH2). Az NH2-csoportot tartalmazó szénvegyületeket tulajdonképpen aminoszármazékoknak is tekinthetjük.
hasonmás (→hasonmásság) ■ analogous protein hasonmás fehérje (→fehérje) ■ analogous gene hasonmás gén (→gén) ■ analogous/analog organs hasonmás szervek (→szervek) ■ analogy →hasonmásság.
(→perdület)
(maternal effect) az anyai gének megnyilvánulása az utód jellegletének kialakulásában. Ez azt jelenti, hogy az utód jellegletét nemcsak a magzati DNS határozza meg, de szerepe van az anyai DNS-nek is. Az anyai hatás azokon az anyai géneken (anyai hatású gének) keresztül érvényesül, amelyeknek a termékei (fehérjék, RNS-ek) a petesejt plazmájában vannak, és átadódnak az utódba. Ezek az anyai termékek az ébrény kialakulásában, a megtermékenyítést követő kezdeti osztódásokban meghatározók, mivel ezeket a termékeket csakhamar már az ébrény saját génjei képezik. Természetesen anyai hatású gének – lévén a testi kromoszómákban – az apától is öröklődnek. Azonban az ondósejteken keresztül nem érvényesül ilyen hatás, mert az ondósejtből nem jut számottevő sejtplazma a megtermékenyített petesejtbe. Az anyai hatást tehát az anya sejtmagi génjei határozzák meg, szemben az anyai öröklődéssel, amelyet a sejtplazmai gének közvetítenek.
20 kDa nagyságú szabályozó GTPáz. Sokféle van, fehérjecsaládot alkot.
(transversion) a genetikában purinbázis helyettesítése pirimidinbázissal és fordítva.
(→gén)
(transcription) (→génátírás)
(epigenetics) a gének átírásának olyan módosítása, amelyik a bázissorrend megváltoztatása (DNS-másulás) nélkül valósul meg; a kromatin vagy DNS módosításának a következménye.
(transcription start site, TSS) (→indító)
(transcription unit) a gének átíródását végző fehérjék: átírásfehérjéből és a polimerázból áll. (→génátírás, génátírási folyamat)
(transition) a genetikában purinbázis helyettesítése purinbázissal, illetőleg pirimidinbázis helyettesítése pirimidinbázissal. A purin–purin, pirimidin–pirimidin átváltás aminocsoport eltávolításával jön létre; így keletkezik uracil a citozinból, hipoxantin az adeninből stb. Az átváltás génhiba.
(isomer) (izomer) mennyiség és összetétel szempontjából azonos atomokból álló, de eltérő szerkezetű molekula. Az azonmások összegképlete azonos, az atomok elhelyezkedésében térnek el egymástól, ezért tulajdonságuk is különbözik.
