(ABL protein)
törzsökös nem jelfogó tirozin-kináz (TK). Sokféle van; fehérjecsaládot alkot. Mindegyikben megtalálható az SH3–SH2–TK gomolyhármas (az N-végen lévő SH3 gátolja a tevékenységét), valamint aktinkötő hely, lehetővé téve az aktinszálakhoz való kapcsolódást. Két formája a gerincesekben az ABL1 és ABL2.
▪ Az ABL1-ben DNS-kötő gomoly is van, kötődik a DNS-hez, szerepe van a DNS-hibák kijavításában, továbbá szabályozza a CBL fehérjét (ubikvitin-ligázt). Az ABL1-et az ABL1 gén kódolja, amely a 9-es kromoszóma hosszú karján van. Az ABL1 gént az Abelson murine lymphosarcoma virusban fedezték fel, innen (Abelson) kapta a nevét.
▪ Az ABL2 főleg az aktinhoz és a sejtcsövezethez kapcsolódik (az alapformához képest több aktinkötő gomolya is van), a sejtváz alakításában és a sejtmozgásban (WASF3 fehérje foszforilezése) van meghatározó szerepe. Az ABL2 gén kódolja; ez a gén az 1. kromoszómán található.
Az ABL fehérjék számos egyéb sejtfolyamatban is részt vesznek foszforilezéssel; így a sejtek kapcsolódásában, a bekebelezésben (ANXA1 fehérje foszforilezése), önfalásban, számos jelközvetítésben (DBN1, DBNL, CTTN, RAPH1 és az ENAH fehérje foszforilezése) stb.