(electron)
az atomnak az atommag körüli részét alkotó elemi részecske. Tömege és töltése van, szerkezete – hagyományos fizikai értelemben – nincs.
Sajátos tulajdonsága az önperdület (spin), hagyományos fizikai hasonlattal nem értelmezhető. Az önperdület mágneses teret hoz létre. Az atomokban az elektronok az atommag körül találhatók az energiaszintjüknek megfelelő elektrontérben, egy-egy elektrontérben legfeljebb kettő lehet; egy +1/2 és egy -1/2 önperdületű (→elektronburok). Az atomban valamely energiaszinten lévő lehetséges elektronok száma meghatározott (→Pauli-elv).
elektrontöltés egy egységnyi negatív töltés. Ehhez viszonyítjuk a töltésmennyiségeket.
elektrontömeg 0.00055 atomi tömegegység (9,11 x 10-31 kg).
önperdület electron spin az elektron sajátos kétsarkú mágneses irányultsága* (magnetic dipole moment): a mágneses térben a tér irányával azonos, vagy ellentétes irányban állhat. Értéke a kizárólag egyik vagy másik irányú állása miatt ½ h/2 π, ahol h a Planck-állandó (6 ∙10-34 J ∙ s).
páratlan elektron a külső elektronhelyen pár nélkül keringő elektron. Az az atom, amelyikben páratlan önperdületű elektron van, mágnesezhető (paramagnetic); kölcsönhatásban van a mágneses mezővel.
törzs- és vegyértékelektron A külső elektronhéjon lévő elektronok a vegyértékelektronok (valence electrons), a belsőkön lévők a törzselektronok (core electrons). A törzselektronok, ha a héjak telítettek, részben árnyékolják a vegyértékelektronokat a mag vonzásától. (→vegyértékelektron)