nem tetszőleges; mindig a kisebb energiájú elektronhéj töltődik fel először. Az elektronhéjon belül a kisebb energiájú alhéj telítődik elsőként. Az alhéj elektronpályáinak feltöltődése a Hund-szabály szerinti, azaz az alhéj mindegyik elektronhelyére egy azonos önperdületű elektron kerül, mielőtt bármelyikre is a második elektron helyeződne.
A másik feltöltődési szabály az Aufbau principle, magyarul feltöltődésszabály*, melynek értelmében a p-alhéj feltöltődését követő elektron a következő elektronhéj s-alhéjára kerül, és csak azután folytatódik az előző héj d-alhéjának feltöltődése. Hasonló az f-alhéj töltődése.
Hund-szabály Hund’s Law azt mondja ki, hogy az elektron alhéjának legkisebb energiaállapota (alapállapota) az, amelyben a legtöbb párhuzamos önperdületű elektron van. Pl. a p-alhéjon három elektronhely van. Az első p-alhéjon lévő elektron az első helyre kerül, a második elektron azonos önperdletű és a második helyre, a harmadik szintén azonos önperdületű a harmadik elektronhelyre áll: _↑__ _↑__ _↑__, mert ez a legkisebb energiájú állapot. A negyedik elektron ellentétes önperdületű, és az első hely elektronjának párja lesz: _↑↓__ _↑__ _↑__, mivel négy elektron esetén ez a legkisebb energiaigényű. Stb.
feltöltődésszabály Aufbau principle az alhéjak töltődésére utal. Először az első elektronhéj s-alhéja, majd a második elektronhéj s-, utána p-alhéja töltődik. A harmadik elektronhéjban a s-, majd p-alhéj telítődése utáni elektron nem a d-alhéjra, hanem a 4. elektronhéj s-alhéjára kerül. A következő elektron azonban a 3. elektronhéj d-alhéját kezdi tölteni.