Beköszöntő

Vallom, hogy – noha az orvostudomány egyetemes – nemzeti orvoslás csak nemzeti nyelven lehetséges. Ekként magyar orvostudomány is csak magyar nyelven létezhet. A magyar orvosi nyelv angolos középkori keveréknyelv: a nevezetek többsége görög–latin, az angol pedig egyre több. Tehát hármas nyelv: a görög–latin holtnyelv, a támadó angol és a helyét kereső magyar nyelv szövedéke. A görög–latin nevezettár cserélődik, és csak rajtunk múlik, hogy angolra vagy magyarra. Rajtunk áll vagy bukik, hogy ismét legyen magyar nyelvű honi orvosi nyelvünk, miként volt a XIX század végén. A Magyar Orvosi Nyelv folyóiratot a magyar nyelvű magyar orvostudomány újrateremtésére hoztam létre. A folyóirat az orvosi nyelvvel és a magyar nyelvvel foglalkozó nyomtatott nyilvánosság, amelyben mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. A magyar orvosi helyesírás egységesítésének, az új magyar orvosi nevezetek megteremtésének és az orvosi nyelvi emlékek megőrzésének színtere. Semmiféle üzleti tevékenységet nem folytat, a nyomtatott számokat ingyen küldjük. 2018-tól alapvetően e-folyóiratként jelenik meg, lehetővé téve, hogy a világban szétszórt magyarok egyaránt hozzáférjenek. Szabadon letölthető.    Bősze Péter

Tovább

Magyar orvosi nyelv

A magyar orvosi nyelv két alapszótára évtizedekkel ezelőtt jelent meg. Fél évszázadot meghaladóan Brencsán János Orvosi szótárát használtuk; 1963-ban volt az első kiadása – a harmadik 2006-ban. Alapkönyv, mai is haszonnal forgatható. A másik Fábián Pál és Magasi Péter szerkesztésében kiadott Orvosi helyesírási szótár, amelyet 1991-ben adtak ki a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával.  Nagyszerű munka Lozsádi Károly Etymologia Medica című orvosi szótörténeti tára. Megjelentek még az orvostudomány egyes területeinek szókincsét felölelő szótárak is: Kalmár Sándor, Kalmár Patrícia: Neurológiai szótár Kalmár Sándor, Kalmár Patrícia: Pszichiátriai szótár Ozsváth Károly (szerk.): Pszichiátriai lexikon V. Hajdú Piroska, Ádány Róza: Epidemiológiai szótár Fordításban: Herbert WJ, Wilkinson PC, Stott DL.: Immunológiai szótár MAGYAR ORVOSI NYELV Helyesírási útmutató __________________________________ Bősze Péter Az 1991-ben, Fábián–Magasi szerkesztésében megjelent orvosi helyesírási szótár elején a szerkesztők röviden összefoglalták az orvosi nyelvben gyakori nyelvi, helyesírási kérdéseket. A szótár és a benne ismertetett elvek negyedszázadig szolgálták az orvostársadalmat. Ennek ellenére az orvosi nyelvünk írásmódja nem vált egységessé; sőt, a megszámlálhatatlanul sok új szakszó, szakkifejezés és orvosi nyelvi mozaikszó beépülése miatt, összevissza lett. Ez tette szükséges az új átfogó helyesírási útmutató összeállítását. Az új szabályzat a legapróbb helyesírási kérdésre is kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Olyanokat is, amelyek az általános nyelvi helyesírásban is nehézséget okozhatnak. Kiemelten foglalkozik az orvosi nyelv sajátos helyesírási kérdéseivel, az orvos csoportnevek írásmódjával. Új nyelvtani elnevezéseket és szabályokat is találunk benne. Az útmutató messzemenően nemcsak az orvosok számára értékes; mindenki haszonnal forgathatja. A Magyar orvosi nyelv – helyesírási útmutató, akárcsak A magyar helyesírás szabályai, nem fellebbezhetlen előírás, hanem javaslat….

Tovább

Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése

útmutató szerzők, olvasók és szerkesztők számára        Bősze Péter – Palkovits Miklós   A tudományos közlemények írása minden szakma magas szinvonalú művelésének az alapja, a tudás, a szakismeret továbbadásának legjelentősebb módja. A történelem során a tudás, az ismeretek terjesztése nem mindig volt kívánatos a „kiváltságos” helyzet elvesztésének félelme miatt. Ma mindenki törekszik szakismereteit továbbadni, az oktatás rangot szerzett; a „kiváltságos” helyzetet már nem az a tudás elrejtése adja. A tudományos cikkek áttekinthetetlen módon megsokasodtak, ezért a közleményeket rendszerező, értékelő rendszerek (indexek) jöttek létre azok minden előnyével és veszélyével. Tanulmányok, tudományos cikkek írása a szakmai előmenetel feltétele is.  Az előmenetelre jó és rossz értelemben is gondolhatunk. Az oktatás, az ismeretek bővítése, a tudás gyarapítása a jó irányú haladást ösztönzi, a „pontszerzés” miatti dolgozatírás hajszolása viszont nem mindig eredményez színvonalas munkát. Ebből fakadó torzhajtás az ún. „felvágott közlés” (salami publication, más néven SPU – „smallest publishable units”) is, amely egyetlen közleménybe tartozó kutatás több, apró részletben történő közlését jelenti.     A közleményírás mai rendszere az elmúlt 300 év alatt csiszolódott ki, folyamatosan formálódott és alakult ki az előbíráló rendszer (peer-review process) is. Ennek értelmében egy mérvadó folyóiratban (peer-review journal) csak olyan közlemény jelenhet meg, amelyet két vagy több független szakbíráló értékelt és elfogadott, közlésre alkalmasnak talált. Az elmúlt két évtizedben egy jelentős egységesítés is történt. Rangos nemzetközi folyóiratok főszerkesztői találkoztak, és egy bizottságot hoztak létre (International Committee of Medical Journal Editors, ICMJE) azzal a feladattal, hogy a tudományos munkák szerkesztésére, összeállítására szabályokat dolgozzanak ki. Előírások születtek egyebek mellett a közlemények beküldéséről, elbírálásáról és javításáról,…

Tovább

A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve

Bősze Péter (szerk.) TARTALOM Egy új tantárgy és tankönyv születése. Köszöntők Karádi István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Elmélkedés a Magyar orvosi nyelv című tantárgy és tankönyv felett Szollár Lajos.  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Tulassay Tivadar. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 A magyar orvosi nyelv tankönyve. Lectori salutem! Vizi E. Szilveszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ….

Tovább