(electronaffinity) (elektronaffinitás)
a semleges atom vagy molekula elektronfelvételénél felszabaduló energiamennyiség – negatív ionképződés.
Jóformán csak az elemtáblázat 6–7. főcsoportbeli elemeinek negatív gázionná válására vonatkozik. Ezek az elemek a telítetlen külső elektronhéjukra veszik fel az elektront, negatív ionná válnak, érvényesül az atommag vonzó hatása, és energia szabadul fel. Az energiavesztés miatt az atom alacsonyabb energiaállapotba kerül. Az elektronfogékonyság egysége az 1 mol gázállapotú atom negatív gázionná válásakor felszabaduló energia (pl. Cl = 349 kJ/mol).
Ha a külső elektronhéj telített (pl. nemesgázok), elektronfelvételkor az elektron csak új elektronhéjra kerülhet. Ilyenkor a mag vonzása nem érvényesül, mert a telített héjon lévő elektronok teljesen árnyékolnak. Az új elektronhéj létrehozásához energia kell, vagyis telített elektronhéjú atom elektronfelvételéhez energia szükséges, az atom magasabb energiaállapotba kerül: szerkezete kevésbé állékony.