BŐSZE
ORVOSI NEVEZETTÁR
ORVOSI NEVEZETTÁR
Összeállította: Bősze Péter
SZAKMAI ELLENŐRÖK
Baghy Kornélia (genetika), Berényi Mihály (vegytan), Forrai Judit (népességtan), Janka Zoltán (elmetan), Ongrádi József (mikrobiológia), Ozsváth Károly (elmetan), Richter Péter (elektronok), Sólyom Jenő (fizika), Tringer László (elmetan), Tusnády Gábor (számmutatók), Varga Csaba (vegytan),
Nyelvi ellenőr: Siptár Péter
FRISSÍTVE: 2022. AUGUSZTUS
Az orvostudomány minden területét átfogó értelmező szótár megírásához talán egy élet is kevés. Jómagam egyetemi hallgató koromban kezdtem hozzá öntudatlanul. A fogalmakat, szakkifejezéseket mindig leírtam a magam gondolkodásmódja szerint. Egyszerűen azért, mert így tanulok. Most is mindent leírok átfogalmazva, és úgy jegyzem meg. Ezekből a jegyzetekből több száz tudományos munka is kikerekedett, de csak az utolsó 15 évben született meg az orvosi értelmező szótár gondolata. A feljegyzések tetemesre duzzadtak, és ezeket rendezgetve egy szótár formálódott belőlük. Természetesen szinte mindet átírtam. Ezalatt „újra elvégeztem az orvosi egyetemet”; bár csak képletesen. Megvettem a napjainkban használt tankönyveket, és mindegyiket részletesen tanulmányoztam, miközben írtam a szakszavak, fogalmak jelentését. Tanulmányokat készítettem egy-egy tárgykörből, avatott szakembereket kértem fel ellenőrzésre – néhányuk társszerző is lett, majd a dolgozatokat közreadtam. A tanulmányok készítése elengedhetetlen volt: meghatározásokat, jelentésmagyarázatokat ugyanis csak akkor lehet pontosan írni, ha a szakmai összefüggéseket is ismerjük.
Miért egyszerzős?
Ismerve az orvostudomány szerteágazó területeit, az orvosi szakok sokaságát, az olvasó joggal kérdezheti: nem lett volna jobb, ha a különböző szakterületek képviselői együtt írják a szótárt? Ez nagyon is észszerű kérdés; nem tudok válaszolni rá. Döntésemben, hogy egymagam írom a szótárt, három szempont volt meghatározó:
• Egy sokszerzős munka óhatatlanul sokféle lesz, még ha szigorú előírásokkal készül is. A sokféleség az értelmezések tartalmi részére és megfogalmazásukra egyaránt vonatkozik.
• Tapasztalatból tudom, hogy – jóllehet mindenki ezt mondja magáról – mégsem használják a magyar, kivált a kevéssé elterjedt, esetleg új magyar szakkifejezéseket. Sokan ódzkodnak az új magyar szakkifejezések használatától, mondván: az olvasók nem értenék meg őket. A magyarítás kérdése áthidalhatatlan ütközési forrás lett volna.
• A harmadik szempont az idő volt. Nemcsak arra gondolok, hogy a végtelenségig terhelt szakemberek miként tudnának időt szakítani a szócikkek gyűjtésére, az értelmezések megírására, hanem arra is, hogy ez igaz azoknak a szótár szerinti formálására és magyarítására is.
Miért kell a magyar nyelvű szó- és nevezettár?
A hagyományos orvosi értelmező szótárakat egyre-másra váltják fel a világhálón hozzáférhető elektronikus szótárak. Ezek alapvetően nemzetköziek, vagyis angol nyelvűek. Az orvostudomány egészére kiterjedő hazai értelmező szótárt eddig egyedül Brencsán János szerkesztett. Születéséről így írt:
„1955-ben az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta egy orvosi szótárra vonatkozó tervezetemet, és ennek alapján az Akadémiai Kiadó megbízott a szótár megírásával. Ilyen előzmények után jelent meg 1963-ban az Orvosi szótár első kiadása.” (Brencsán 2006, Előszó a harmadik kiadáshoz)
Az Orvosi szótár tehát fél évszázadnál öregebb, több kiadást megért, és orvosok nemzedékei nőttek fel rajta. Küldetése – írta Brencsán – más, mint a nagy nemzetközi értelmező orvosi szótáraké, amelyek lényegesen terjedelmesebbek. Elsősorban az idegen, főleg görög-latin szakkifejezések magyar megfelelőit tárta az olvasó elé. Az elmúl két évtizedben megjelentek még kisebb, csak egy-egy tárgykört, orvosi szakmát felölelő, eredeti és fordított szótárak; céljuk elsősorban az új ismeretek bemutatása volt. Részletes, értelmező magyar orvosi szótár tehát nincs; az érdeklődő csupán az angol nyelvűekből tájékozódhat. Ezt az űrt tölti be a Magyar orvosi értelmező szó- és nevezettár, amelynek kettős célja van:
• Bizonyítani, hogy lehetséges a gyakorló orvosok számára a szükséges orvosi-biológia szakszókészlet értelmezése magyar szakszavakkal a gyógyítás legapróbb részletéig is.
• Létrehozni magyar nyelvű magyar orvosi nyelvet az idegen szakszavak magyar megfelelőinek megalkotásával és terjesztésével.
A Magyar orvosi értelmező szó- és nevezettár a magyar nyelvű orvosi nyelv megteremtéséhes szükséges. A jelenleg használt magyar orvosi nyelv hagyományosan görög-latin alapú, szókészletének zöme görög-latin nevezet, vagyis nem magyar; orvosi nyelvünk keveréknyelv.
A magyar orvosi nyelv létrehozására az orvosi szókészletet magyar címszók szerint értelmeztem. Ritka kivétel egy-egy sokféle jelentésű, ezért általános magyar változattal nem helyettesíthető angol szó, pl.
precursor valami, amelyből egy másik keletkezik, pl. előanyag, amelyből vegyi folyamatokkal másik jön létre.
A magyar címszók szerinti magyarázás szemléletváltás, ugyanis a forgalomban lévő orvosi szótáraink alapvetően az idegen nevezeteket értelmezik, magyarázzák. A szó- és nevezettárt magyar értelmező szótárnak is mondhatnánk, hiszen magyar szakszavakat, szószerkezeteket magyar szavakkal magyaráz.
A magyar címszók szerinti értelmezésnek számos előnye van:
• A nemzetközi orvosi irodalomban, de a hazai görög-latinban is, valamely képletet, fogalmat stb. többféleképpen is neveznek. A magyar nyelv szókészlete lehetővé teszi az egyetlen szavas nevezetek létrehozását. Például a tuber ischiadicumot nevezik ischial tuberositynek, tuber ischialenak is; magyarul kizárólagosan ülőgumó a neve.
• Sokszor keveredik a tuber, tuberosity, tubercle (tuber, tuberositas, tuberculum) a nevezetekben, és hozzájön még az eminentia szó is. A magyar nevezetek használatával ez elkerülhető: mindegyik idegen nevezetnek lehet egyetlen önálló magyar megfelelője. Például tuber iliopubicum, más néven eminentia iliopubica, magyarul szeméremgumó.
Szintén eltérés a szokványos orvosi értelmező szótáraktól a tömbösített, nagyobb egységekben való szerkesztés. Például a fehérjéket egy címszó alatt tárgyaltam, sok vezérszóval. Így átláthatóbb; nem kell folyvást keresni a részleteket.
fehérje húszféle aminosav különböző sorozatából felépülő olyan nagymolekula, amely egy vagy több polipeptidet tartalmaz. Utóbbi esetben az egyes polipeptideket a fehérje alegységének (protein subunit) nevezik. A polipeptidek aminosavak láncai; az aminosavak száma akár több ezer is lehet, de legkevesebb 50. A fehérjék molekulatömege kDa nagyságú. A fehérjék faj- és szervfajlagosak. Egyik faj fehérjéi mások, mint a másik fajé; hasonlóan valamely szerv, illetve sejtféle fehérjekészlete is eltér más szerv, illetve sejtfajta fehérjekészletétől, és egy fehérjének eltérő hasonmásai lehetnek a különböző szövetekben. Mivel az élő szervezetben képződik, biomolekulának is nevezik. Másképpen életmolekula*: az élő szervezetet elsősorban a fehérjék működtetik. Bár az élet a fehérjék kialakulása előtt, ribonukleinsavakkal kezdődhetett, a ma élő szervezetek, beleértve a vírusokat is, tartalmaznak fehérjét. A összetételük szerint többfélék:
egyszerű fehérje monomer egyetlen polipeptidből álló fehérje, mondják egytagú fehérjének is.
hasonfehérje protein analog szerkezetében és/vagy működésében hasonló, de más-más eredetű fehérje, pl. más gén kódolja.
többes fehérje* két vagy több polipeptidből felépülő fehérje. A polipeptidek száma szerint megkülönböztetünk kéttagú (dimer, kettős), háromtagú (trimer, hármas), négytagú (tetramer, négyes) stb., pártagú (oligomeric proteins) és soktagú (polymer) fehérjéket. Ezek ekként, tehát kéttagúként, háromtagúként stb. hatásosak. (→pártagú, soktagú)
rokon fehérje protein homolog olyan fehérje, amelynek valamely aminosavrésze hasonló más fehérjében előfordulóval, utalva közös eredetükre. Működésük lehet különböző. Pl. valamely emberi fehérjében olyan jellegzetes peptidszakasz, hosszabb aminosavsor van, amely más faj fehérjéjében is előfordul; ez csak úgy lehet, hogy a két fehérje a törzsfejlődésben közös ősi fehérjéből alakult.
összetett fehérje olyan fehérje, amelyben polipeptidek mellett más molekula, pl. hem, nukleotid, is van.
összlet polyprotein (poliprotein) több egyszerű fehérjét magában foglaló polipeptidlánc, amely rendszerint tevéketlen. Egy vagy több proteáz hasítja kis fehérjékre; ezek tevékenyek. Ilyen fehérjeképzési módot alkalmaznak egyes vírusok. Pl. ilyen a retrovírusok által képzett Gag fehérje. (→retrovírus)
A fehérje nevezet nemzetközi megfelelője, a protein a görög prōteios szóból ered, amelynek jelentése ’első’ (legfontosabb). Szűkebb értelemben a protein csak az aminosavakból felépülő fehérjék elnevezése; az összetett – más elemet is tartalmazó – fehérjék a proteidek. A fehérje megnevezés áthidalja a kettősséget, és a tudományírásban is teljességgel használható.
A hagyományos szótárakban az ilyen vezérszók általában önálló címszók, ezért tagolódnak a szótárak sok részre. Ugyanez az elv a tömbösített utalásoknál.
Miért időszerű a magyar orvosi értelmező szó- és nevezettár?
Keverék, görög-latin orvosi nyelvünk kezd angolosodni; a görög-latin nevezeteket egyre-másra angolok váltják fel. A kérdés tehát nem az, hogy ragaszkodjunk-e a csaknem félezer éves gyarmati mivoltunk hagyományaként megmaradt görög-latin nevezetekhez, hanem az, hogy azokat angol vagy magyar nevezetek váltsák-e fel. A helyzet kísértetiesen hasonlít a nyelvújítás koráéhoz: a rosszul feltett kérdésre felelve, hogy német vagy latin legyen-e a tudományok nyelve, Kazinczyék a magyart választották. Most az átmenet időszakában van rá lehetőség, hogy ne csöbörből vödörbe essünk: görög-latin keveréknyelvünk helyett ne angollal kevert orvosi tudománynyelvünk legyen, hanem végre teremtsük újjá a magyar nyelvű orvosi nyelvet. Ezért halaszthatatlan a szótár elkészítése. Az átalakulás szükségessége nemcsak az orvosi tudománynyelvre vonatkozik, hanem a tudományok, a szakmák mindegyikére. Ezért a szakmákat és a tudományokat művelők nyelvünk iránti felelőssége rendkívüli.
A szó- és nevezettár műfaja
A szótár az orvostudomány magyar nyelvű értelmező szótára. Lényegében különbözik Brencsán János Orvosi szótárától: a szakkifejezéseknek nemcsak a magyar megfelelőit tartalmazza, hanem részletesen értelmezi is őket, ezért terjedelmében is jóval bővebb.
A szókészletről
A szótár az orvosi-biológiai magyar és idegen nevezetek, valamint az orvoslással, egészségüggyel kapcsolatos olyan köznyelvi szavak, szószerkezetek gyűjteménye, amelyeknek lényeges orvosi-biológiai vonatkozásai is vannak. Azok a görög–latin szakkifejezések, amelyeket a nemzetközi irodalomban nem használnak, a szótárba sem kerültek be, mert a magyar orvosi nyelvben is szükségtelenek. A görög-latin nevezetek közül jóformán csupán a Terminologia Anatomica nevezettára került bele. A nemzetközi nevezeteket és változataikat viszont feltüntettem, magyarázatként, és az egyeztetés megkönnyítésére.
A szócikkek gyűjtése
A szócikkeket fél évszázadot meghaladó folyamatos tanulás, önképzés során gyűjtöttem szótárakból, tankönyvekből, kézikönyvek sokaságából, világhálós adattárakból és több ezer tudományos közlemény tanulmányozásával.
A szócikkek ellenőrzése
Az összeállított szócikkeket tárgykörök szerint bontva elküldtem két-két szakembernek (l. szakmai ellenőrök), és kértem kiegészítéseket: azokat a szócikkeket, amelyeket ők még szükségesnek gondolnak. Javaslataikkal is bővült a szócikk-készlet. A nevezetek tehát szakmailag ellenőrzöttek.
Rendkívül sok új nevezet van; fogalmam sem volt róla, hogy mennyire hiányos a magyar nyelvű magyar orvosi nyelv. Szinte új magyar tudománynyelv formálódik; ezt – mint minden új nyelvet – meg kell tanulni, csakis akkor alkalmazható. Hiszem, hogy ez megvalósul, de lehet, hogy csak nemzedékek távlatában.
Ábrák
Elkerülhetetlen, hogy egyes címszók magyarázatát ábrák segítsék. Ezeket többen készítették; nevüket a közreműködők között felsorolom. Az ábraaláírás után írt kezdőbetűk alapján azonosítható az adott ábra készítője.
A szó- és nevezettár jelenlegi állapota
Még nem készült el, és talán soha nem is fog. Születése állapotában van a www.orvonyelv.hu honlapon. Szabadon hozzáférhető. A biológiai-orvosi nevezetek töredékét tartalmazza, folyamatosan bővül. Bárki véleményezheti, tehet javaslatot, ekként az orvostársadalom közös gondolkodásával épül. Ezt a megoldást három okból választottam:
▪ Az orvostudomány közel teljességét átfogó szó- és nevezettár megírásához több évtized szükséges, és mire elkészül, a fele elavul.
▪ Idős vagyok, nem tudom, mennyi időt kapok a folytatásra.
▪ A benne lévők máris hasznosíthatók, elkezdődhet a magyar nyelvű orvosi nevezetek megtanulása.
A jövő
A szó- és nevezettárat a magyar nyelvű biológiai és orvosi tudomány letéteményének szánom. Remélem, hogy a tollam letétele után a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó szerkesztőbizottság folytatja építését, folyamatos újítását.
Köszönetnyilvánítás
A nevezettár, noha egyszerzős, mégis rengeteg ember munkája, közös gondolkodás eredménye – mindenkinek végtelen hálával tartozom érte, az ábrák készítőinek és a szakmai ellenőröknek kivált. Hálás köszönet Siptár Péternek a nyelvi ellenőrzésért. Külön köszönet Heltai Csabának a tervezésért, valamint Barabás Teréziának szakmai tanácsaiért, szakadatlan segítségért.
2022 márciusában
Bősze Péter
■ A szó- és nevezettár az orvosi-biológiai magyar és idegen nevezetek, valamint az orvoslással, egészségüggyel kapcsolatos köznyelvi szavak, szószerkezetek gyűjteménye, ezek magyarázatával.
nevezet* (terminus technicus) valamely szakma/szakág vagy tudomány/tudományág által meghatározott tartalmú nyelvi kifejezés
(szakszó vagy szakkifejezés [szószerkezet]). Ugyanaz a nevezet más szakmában/tudományban más tartalmú lehet.
A szótári magyar nevezetek többsége elfogadott, általánosan használt. A kevésbé használtakról egyeztettünk: szakemberek a Magyar Orvosi Nyelv hasábjain, avagy csak személyes kapcsolatban fejtették ki a véleményüket az általam javasolt magyar nevezetekről, amelyeket *-gal jelöltem. Ezzel az olvasót arról akarom tájékoztatni, hogy a nevezet az én javaslatom, lehet új, még nem elterjedt, nem hivatalos. A magyarított szavak zöme közhasználatú szó, de új szavakat is kellett alkotni, például válzat az angol allel helyett, ismétlet a repeat helyett stb. Mindig törekedtem arra, hogy egyféle magyar nevezet szigorúan és félreérthetetlenül csak egyféle fogalmat, elnevezést fejezzen ki. Mégis előfordulhat, hogy ez nem sikerült maradéktalanul.
A szótár ábécérendbe szedett szócikkekből áll. A betűrendbe sorolás a magyar helyesírás szabályaihoz igazodik. A görög betűk a kiejtésük szerint igazodnak az ábécéhez (α – alfa; β – béta stb.). Ha ugyanaz a címszó kis- és nagybetűvel is szerepel, a kisbetűs kerül előre (abo-; ABO-). Előfordulnak számokkal kezdődő betűszók, ezeket a számokat követő első betű szerint soroltuk be (4EBPI – az e betűnél), valamint kötőjellel társított tartozékbetűs nevezetek; a kötőjel a besorolást nem módosítja (TSC, T-sejt).
■ A szótár címe – Magyar orvosi értelmező szó- és nevezettár – arra utal, hogy a szótár a magyar orvosi nevezeteket értelmezi: a meghatározásokat szinte mindig a magyar nevezeteknél adtam meg. A nemzetközi nevezeteknél utalok a magyarokra. Csak az orvosi nyelvben is előforduló olyan köznyelvi idegen (jószerivel mindig angol) címszókat értelmeztem közvetlenül, amelyek magyar megfelelőjét szükségtelen címszóként tárgyalni. Például:
off-label forgalomban lévő gyógyszernek nem az engedélyezett javallat szerinti használata. Az angolból átvett, magyar szövegkörnyezetben nem helyénvaló szó (off-label gyógyszeralkalmazás, alkalmazás, kezelés stb.). Helyettesíthető magyar kifejezésekkel: nem előírás szerinti, nem előírásos, nem szabványos stb.
■ A szótár elemei
Címszó, címszóváltozat, a címszó értelmezése
Vezérszó, vezérszóváltozat, a vezérszó értelmezése
Alvezérszó, alvezérszó-változat, az alvezérszó értelmezése
Utalások
Címszó, címszóváltozat, címszó értelmezése. A szótár címszók szerint tagolódik.
■ Címszó
A címszókat álló, vastag, kék betűvel írtam. A mozaikszavas címszók feloldásai szintén így szerepelnek: DRP1 (dynamin-related protein 1); a címszót pont/vessző nem zárja. Vessző csak többes címszók között van: sugárkezelés, besugárzás. A címszók kis kezdőbetűsek, kivéve a tulajdonneveket.
Címszó lehet:
• Magyar orvosi-biológiai nevezet, valamint az orvoslással, orvosi biológiával kapcsolatos olyan köznyelvi magyar szó, szószerkezet, amelyet gyakran használunk az orvosi szaknyelvben.
• Görög-latin orvosi szakkifejezés.
• Nemzetközi (angol) nevezet és szakszó.
• Más idegen nyelvi szakszó. Ezek leginkább olyan francia szakszavak, szakkifejezések, amelyeket használunk a gyógyításnál (à froid appendectomia).
• Mozaikszók. Az orvosi-biológiai tudományokban szokásosan megtartjuk a nemzetközi nevezetek mozaikszóit. A szótár is ezt az elvet követi. Kivételek természetesen előfordulnak, például a dezoxiribonukleinsav betűszója a DNS, nem pedig DNA (deoxyribonucleic acid. A mozaikszók feloldását zárójelben és kék vastag álló betűkkel írva adtam meg: TNF (tumor necrosis factor). A mozaikszókat az orvosi nyelvben nagybetűkkel írjuk.
• Szóösszetételi elő- vagy utótagok és elöljárószók. Azok az elő- vagy utótagok, valamint elöljárószók lettek címszavak, amelyek jelentésének, alkalmazásának magyarázata lényeges. A tag előtt vagy után lévő kötőjel egyértelműsíti, hogy elő-, illetve utótagról van-e szó.
• Vegytani nevek. A molekuláris orvostudomány fejlődésével egyre több vegyület nyer önálló klinikai értelmezést. Ezek szerepelnek címszóként. Írásuk követi a magyar kémiai nevezéktan ajánlásait.
• Tulajdonnevet tartalmazó szakkifejezések (Addison-kór, Coffey-műtét, Cushing-betegség, Leopold-féle műfogás). A köznévi utótagnak lehet változata; ezeket a / jellel társítottuk (Turner-szindróma/tünetcsoport). Előfordul, hogy ugyanannak, például ugyanannak a betegségnek, többféle tulajdonnévi elnevezése is van. Az ilyenek egyetlen címszót alkotnak, ferde vonallal elválasztva (Cullen-jel /Grey–Turner-jel).
• Feleslegesen használt idegen szakkifejezések. A keresés elősegítésére feltüntetjük áthúzva az olyan felesleges, de előforduló idegen szakkifejezéseket, amelyek magyar változatainak megtalálása az angol szakszók alapján bizonytalan lenne. Pl. szignifikancia, nem biztos, hogy az olvasó keresné a jelentékeny vagy a significance címszónál. Azért áthúzva, mert használatuk magyar szövegben szükségtelen.
■ Címszóváltozat. A magyar címszó nemzetközi (angol) változata dőlt betűs (l. DNáz). Egyéb címszóváltozat (a címszó ritkán használt, régi vagy nem javasolt elnevezése stb.) zárójelben van, álló betűs; a nem javasolt elnevezés áthúzva található (l. jelfogó tapadómolekula). Nem javasolt az az elnevezés, amely magyarul is kifejezhető. Előfordul, hogy nincs címváltozat.
DNáz (dezoxiribonukleáz) deoxyribonuclease, DNase
sugárkezelés, besugárzás radiotherapy, radiation therapy, irradiation
GTPáz-serkentő fehérje (GAP) GTPase-activating protein, (egyéb nevek: GTPase-accelerating protein, RGS protein)
jelfogó tapadómolekula* cell adhesion molecule, CAM (receptor adhéziós molekula).
■ Címszóértelmezés. Ez tartalmazza a címszó jelentését/jelentéseit, magyarázatát, példákat, a címszó használatára vonatkozó megjegyzéseket. Tömbösített szövegként jelenik meg, és új bekezdésben, ha az értelmezés megkívánja. Amikor a magyarázat folytatása a címszónak, kis kezdőbetűvel követi a címszóváltozatot (l. térszerkezet-változás), egyébként nagybetűvel kezdődik (l. Gorlin-tünetcsoport). Tagolást csak az értelmezés megkönnyítésére alkalmaztam (l. együttélés).
térszerkezet-változás allostery a fehérjék térszerkezetének változása, a sejtbiológiai folyamatok egyik leggyakoribb szabályozási formája (térszerkezeti szabályozás) […]
Gorlin-tünetcsoport Gorlin syndrome (más néven: nevoid basal cell carcinoma syndrome, Gorlin–Goltz-tünetcsoport). Testi kromoszómás, megnyilvánuló öröklődésű betegség: számos fejlődési rendellenesség, valamint jó- és rosszindulatú daganatok képződése, kivált a fiatalkori, testszerte megjelenő alapsejtrákok (basal cell carcinomas) előfordulása jellemzi. Sajátos […]
együttélés symbiosis két különböző szervezet állandó együttléte. Az együttélés lehet mindkettő számára:
• életfontosságú együttélés: egyik sem létezhet a kapcsolat nélkül (mutualism, együttlétezés);
• hasznos az egyikre és közömbös a másikra (commensalism; egyoldali együttélés);
• hasznos az egyikre, káros a másikra (parasitism, élősködés; nevezik még: antagonistic, antipathetic symbiosisnak is);
• káros az egyiknek és közömbös a másiknak (amensalism, ártó ~);
• káros mindkettőnek (synnecrosis, együttpusztulás).
Az együttélés fogalma az elmegyógyászatban a kölcsönösen előnyös együttélésre vonatkozik, például: anya és gyermek.
Bokorcímszó, bokorcímszó-változat, a bokorcímszó értelmezése
■ Bokorcímszó
A bokorcímszó a címszóhoz tartozó külön nevezet. A bokrosított szócikkek használata azért előnyös, mert átláthatóbb, egységében ismertet; kevesebb a keresgélés. Csak azok a bokorcímszók lettek címszók, amelyeknek bokra túl nagy és sokrétű (többszintű bokorcímszókat, albokorcímszókat tartalmaz), ezért zavarná az átláthatóságot.
A bokorcímszók álló, nem vastag kék betűsek, minden más tulajdonságuk azonos a címszóéval, miként a bokorcímszó-változat fogalma, írása és a bokorcímszók értelmezése is. Pl. az alkalmazkodás címszóhoz tartozó vezérszók:
alkalmazkodás adaptation az a képesség, hogy tudunk igazodni.
fényalkalmazkodás light/color adaptation a fényérzékelés csökkenése fokozott ingerléskor, például erős napfény jelenlétében.
genetikai alkalmazkodás genetic adaptation. Ez a természetes kiválogatódás.
hallási alkalmazkodás auditory adaptation a hallásérzés túlzott csökkenése fokozott ingerléskor. Például erősen felhangosított zenekari előadáson az…
sötétségi alkalmazkodás dark/scotopic adaptation a szem látáserősödése sötétségben fokozott rhodopsinképződés következtében.
Albokorcímszók, albokorcímszó-változat, az albokorcímszók értelmezése
■Albokorcímszó. Az albokorcímszó a bokorcímszóhoz tartozó külön nevezet, álló, vastag fekete betűs. Minden másban – beleértve az albokorcímszó-változatot és az albokorcímszó értelmezését is – egyezik a fentiekkel. Pl. a génhibajavítás címszó bokorcímszói, albokorcímszói:
génhibajavítás gene repair a génben keletkező hiba helyreállítása. Sok formája van:
hasonmás átrendeződés* homologous recombination (HR) a kétszálú DNS-töréseknek a DNS épségét is helyreállító kijavítási formája. A kétszálú törés következtében leszakadt bázispárok maradéktalanul kiegészülnek, szabályos, az eredetivel csaknem teljesen azonos DNS keletkezik. Megvalósulásához a hiányzó bázisok másolódása szükséges az azonos szerkezetű ép DNS-szálról; ez csak a sejtkör S-, G2-szakaszában áll rendelkezésre. A hasonmás átrendeződés tehát az S-, G2-szakaszban végbemenő sejtválasz a kétszálú DNS-törésre.
hasonmás átrendeződési hiány* homologous recombination deficiency (HR-hiány) a hasonmás átrendeződési helyreállítás zavara. A HR-hiány meghatározó a platinaérzéketlenség kialakulásában. Elsősorban BRCA-hiba következménye, de okozhatja más génhiba is (NF1, CDK12 stb.), keletkezhet a daganatgátló gének vesztése, valamint DNS-többlet vagy DNS-kevesblet miatt, előidézve a sejt genetikai bizonytalanságát. Az ilyen sejtek gyakran válnak ellenállóvá a gyógyszerekkel szemben, például a CCNE1 többlete következtében.
végegyesítés* (end joining) a kettősen tört DNS törési végeinek egyesítése a károsodott, törlődött nukleotiduk helyreállítása nélkül.
párhibajavítás* mismatch repair A DNS sokszorozódásakor az új DNS-szálon (leány–DNS) keletkezett párhiba helyreállítási módszere. Nevezik post-replicative DNA mismatch repair systemnek is. A párhibajavítás fehérjéi kizárólag a leány–DNS-szálat veszik célba; ezt a metilezettség hiányán azonosítják (ezért mondják methyl mismatch repairnek is): a leány–DNS-szál a keletkezéskor rövid ideig még nem metilezett, szemben a metilezett szülői DNS-szállal. A fehérjék először felismerik a párhibát, majd kivágják a nem helyénvaló bázist tartalmazó DNS-szakaszt, kitöltik a hiányt, és zárják a DNS-szálat.
párhibajavítási hiány* mismatch repair deficiency (MRD) a párhibajavítás folyamatának zavara, jellegzetesen a Lynch-tünetcsoport.
kétválzatos párhibajavítás-hiány* constitutional mismatch repair deficiency (CMMRD) a párhibajavító gének kéttős örökletes hibája; az érintettekben sokféle daganat keletkezik (kétválzatos párhibajavítás-hiány tünetcsoport).
Utalások
Jele a nyíl (→). Elsődlegesen mindig címszóra utalunk: a nyíl a címszó előtt áll, hozzá tapadva, például: endosome →beltestecs. Ha kiemelten a bokorcímszókra utalunk, akkor is a címszó van elöl, hozzá tapad a nyíl, a bokorcímszó pedig követi a címszót ferde vonallal (/) elválasztva. Például: early endosome (→beltestecs/korai beltestecs).
beltestecs endosome (endoszóma, endosoma) hártyával elválasztott zártér (compartment) a sejtplazmában, a hólyagcsás szállítással (sejtesedés, endocytosis) sejtbe került molekulák szétválogatódásának, továbbításának tere…
korai beltestecs early endosome bonyolultan változatos alakú szervecske; kisebb (~60 nm) vékony csőszerű előboltosulásokból és nagyobb (~400 nm), hártyalefűződéseket tartalmazó hólyagocskákból áll, sokhólyagocskás képződmény látszatát keltve. Feladata…
■ Utalás a szócikkben
Az utalás szokásosan zárójelben, álló betűvel és pont nélkül áll (l. folliculusstimuláló hormon, csípőtövis). Több címszóra utaláskor az utalás jele csak az első címszó előtt van, a címszókat ábécérendben írjuk, vesszővel elválasztva (l. material). Ha idegen címszó magyar megfelelője az utalandó címszó, a nyíl a dőlt betűvel írt magyar megfelelő előtt áll, közvetlenül tapad – záró írásjel ezt sem követi (l. repeat). Ugyanazon címszóval kezdődő, egymást követő címszók utalásai – a túlzott tagolódás elkerülésére – tömbösítve vannak ábécé szerint a következőképpen (l. poly–):
folliculusstimuláló hormon (→FSH)
csípőtövis spina iliaca (→medencecsontok/csípőcsont)
material alapanyag, amiből valami felépül. (→alapanyag, anyag, substance)
repeat →ismétlet
poly- előtag, jelentése ’sok összetevős’ ■ polyadenylation (→adenozinodás) ■ polymer, polymerization (→összlet) ■ polymorphism (→sokalakúság) ■ polyprotein (→fehérje)
■ Utalás a tartalmi részben
Lehet szövegközi (l. erősségmódosító sugárkezelés) és a szövegtörzs végén is (l. becquerel). Az utalás formája egyezik a fentiekkel.
erősségmódosító sugárkezelés intensity-modulated radiotherapy (IMRT) a tértervezett külső sugárkezelés korszerű formája, amelytől két dologban tér el: nem egynemű az ionizáló sugár és fordított a tervezés (→sugártervezés). A különböző erősségű részekből […]
becquerel (Bq) becquerel, Bq a sugárzás SI egysége. Egy becquerel az a sugárzásmennyiség, amely akkor keletkezik, ha egy másodperc alatt egy atommag bomlik. 1 Bq = 1 bomlás/másodperc. Antoine Henri Becqerelről (francia fizikus, az atommagbomlás felismerője, 1852–1908) nevezték el. (→sugárzás)
■ Helyesírás. A szótár A magyar helyesírás szabályai (tizenkettedik kiadás) előírásait követi. Az orvosi-biológiai szakszavak írásánál figyelembe veszi az Orvosi nyelv helyesírási útmutatójának elveit is.