bázis

1. a genetikában a nukleinsavak egyik összetevője: gyűrűs szerkezetű, a szénatomhoz egyes kötéssel kapcsolódó nitrogéntartalmú szénvegyület. A DNS-ben és az RNS-ben purinbázisok (adenin [A], guanin [G]) és pirimidinbázisok (citozin [C], uracil [U] és timin [T]) fordulnak elő. 2. vegytanban hidroxidiont (OH–) leadó, protont felvevő molekula. Vízben hidroxidionra és pozionra (pozitív ionra) bomlik, protont vesz fel.  általános bázis minden olyan atomcsoport, amely megfelelő pH-n és körülmények között protont vesz fel (általános bázishatás).  erős, gyenge bázisok Az erős bázisok vízben teljesen szétválnak (α = 1), a gyengék nem teljesen (α <1). A bázisok erőssége a protont kötő képességükön alapszik: az erős bázisok erősen kötik a protont. Az erős savból proton leadásával gyenge konjugált bázis keletkezik és fordítva: az erős bázisból protonfelvétellel gyenge konjugált sav keletkezik.  

Tovább

báziscserélődés

egyetlen bázis cserélődése másikra, ilyen a párhiba. (→párhiba) aminosav-azonos báziscserélődés* synonymous mutation (SNV) olyan báziscserélődés, amely nem változtatja meg a fehérje aminosavait (GTT>GTC változás; mindkettő valint kódol), de a polipeptid képződése vagy alakulása módosulhat, pl. változhat az átíródás, átfordítódás üteme, a közteskivágás stb., ezért az egyedségben valamilyen módon megnyilvánul.     aminosav-azonos néma báziscserélődés* silent mutation olyan aminosav-változást nem okozó egyetlen báziscserélődés, amely az egyedségben jóformán nem nyilvánul meg. A polipeptidlánc képződése és további alakulása változatlan.  egy aminosavas eltérés* non-synonymous (SNV), single amino acid missense change egyetlen aminosav cserélődését okozó báziscserélődés: a polipeptidlánc egyik aminosavának helyére másik épül be. Szabálytalanul (másként) működő vagy nem működő fehérje keletkezik.CAT CAT CAT CAT CAT…hisz   hisz  hisz   hisz  hisz… A CAT bázishármas hisztidint kódol. Ebből a bázishármas-sorból tehát öt hisztidin kerül egymás mellé, és folytatódik a polipeptid képződése.CAT CAT CCT CAT CAT…hisz   hisz   pro   hisz  hisz… A harmadik bázishármasban az adenin (A) citozinra (C) cserélődik, (CAT>CCT); a CCT a prolint kódolja. A polipeptid további képződése változatlanul folytatódik. Más fehérje keletkezik, amely vagy nem megfelelően működik, vagy nem gomolyodik megfelelően, és lebomlik.     (T = timin) kereteltolódás frameshift mutation az aminosavat kódoló bázishármasokat megváltoztató egyetlen bázis beékelődése vagy kiesése. Teljesen más fehérje keletkezik, amely nyilvánvalóan nem alkalmas az eredeti fehérje feladatának ellátására. CAT CAT CAT CAT CAT…hisz  hisz   hisz   hisz  hisz… Az öt CAT bázishármasból öt hisztidin keletkezik, és képződik tovább a polipeptid.CAT CAT ACA TCA TCA T…hisz   hisz   treo   szer  szer A példában a második hármas után beékelődik…

Tovább

bázishármas

codon a DNS-nek vagy RNS-nek egyfajta aminosavat meghatározó hármas bázissora (nukleotidsora). 64 különböző bázishármas van (43 = 64 változat); ebből 61 felel meg valamely aminosavnak, három pedig az átíródás befejezésének jelzésére szolgáló záró bázishármas. Ezek alkotják a genetikai kódot, amely az élővilág minden tagjában egyforma. Mivel jóval több bázishármas van, mint aminosav, egyféle aminosavat különböző bázishármasok is kódolhatnak. Kivétel a metionin és a triptofán; ezeket csak egyféle bázishármas kódol: a metionint az AUG (adenin, uracil, guanin – megfelelője a DNS-en az ATG [adenin, timin guanin]), a triptofánt az UGG (uracil, guanin, guanin – megfelelője a DNS-en az TGG [timin guanin, guanin]).   indító bázishármas start codon az mRNS első hármasa, amely mindig metionint kódol; legtöbbször AUG. A metionin a más aminosavval kezdődő fehérjékről később leszakad.  kezdő bázishármas az átíródás kezdetének az első három bázisa (nukleotidja). A polimeráz ettől olvassa a mintafelületet. Szokványosan az 5’ UTR-t követi. (→génszerkezet, olvasási keret)  záró bázishármas stop codon a DNS-nek olyan hármasa, amely megállítja az elő-mRNS keletkezését, illetve az mRNS-nek az a bázishármasa, amely megállítja az átfordítódást; vagyis a fehérjeképződést megállító hármas bázis, pontosabban nhkleotid. Mivel nem kódol aminosavat nonsense codonnak is nevezik. Háromféle ismert: UAA, UAG és UGA.

Tovább

bázismásulás

 1–3 bázisra (nukleotidra) kiterjedő változás a DNS-ben. A DNS bázismásulása megjelenhet az RNS-ekben, de az RNS-ek életideje rendszerint rövid, a nem megfelelők is gyorsan lebomlanak.  bázisátalakulás* betegséget nem okozó bázismásulás a DNS-ben. báziseltérés* a bázismásulások formáinak közös neve. báziscsere (→báziscserélődés)  bázistöbblet*, bázisvesztés* small inframe insertion and deletion (indel [in = insertion, del = deletion]). Többlet egy-két bázis beékelődésével, vesztés a bázis törlődésével keletkezik. Ha beékelődik vagy törlődik egy bázis (nukleotid), a DNS-szál hurokszerűen kiboltosodik; ezt nevezzük beékelődési/elvesztési huroknak* (insertion–deletion loop, IDL).  Többnyire nem változtatják meg a fehérjeműködést, de előfordulnak betegséget okozók is.   bázishiba betegséget okozó bázismásulás a DNS-ben, amely megjelenhet az RNS-ekben is.

Tovább

bázispár

a DNS-ben, RNS-ben egymással szembeni kiegészítő két bázis, amelyeket hidrogénkötések kapcsolnak össze. A kétszálú DNS/RNS hosszát bázisokkal (b), bázispárokkal (bp) fejezzük ki számokkal vagy kilo, mega-, giga- mértékegységgel: 1000 bázis / 1000 bázispár = 1 kilobázis (kb) / 1 kilobázispár (kbp). 1 000 000 bázis / 1 000 000 bázispár = 1 megabázis (Mb) / 1 megabázispár (Mbp). 1 000 000 000 bázis / 1 000 000 000 bázispár = 1 gigabázis (Gb) / 1 gigabázispár (Gbp). Az egyszálú DNS/RNS-nél a nukleotidok számát adjuk meg. Jele: nt (knt – kilonukleotid, Mnt – meganukleotid, Gnt – giganukleotid). 

Tovább

bázispárosodás

base-pairing, Watson–Crick base pairing a nukleinsavak bázisainak kapcsolódása gyenge kötéssel; általában hidrogénhidakkal. A kapcsolódás fajlagos: a DNS-ben az adenozin a timinnel (A–T), a guanin a citozinnal (G–C) párosodik. az RNS-ben az adenozin az uracilhoz kötődik (A–U). Tehát csak az egymáshoz illő bázisok kapcsolódhatnak (hozzáillő párosodás*). A bázispárosodás nemcsak a megfelelőséget biztosítja, hanem rögzíti is a molekulát. A bázisok egyenlő távolságra vannak egymástól, közöttük hézag van; ezt hidalja át a hidrogénkötés. (→DNS)

Tovább

bázissor

sequence (szekvencia) a DNS vagy RNS bázisainak szakasza. Nagyon sokféle ismert. állandósult bázissor* consensus/canonical sequence (konszenzus szekvencia) a DNS/RNS valamely szakaszán lévő nem változó bázissor; a fehérje működésének meghatározója, ezért nem változik. Más fajok DNS-ében is állandósult.  törzsökös bázissor* conserved, highly conserved sequence a DNS/RNS valamely szakaszán törzsfejlődés korai szakasza óta meglévő egyazon bázissor.

Tovább

bázistömörödés

base-stacking a nukleinsav bázisainak egymáshoz közelebb kerülése. A hidrogénhidakkal a bázisok úgy párosodnak, hogy köztük hézag van. A bázisok felszínén töltéses kötések vannak, ezért a bázis víztaszító. Ebből adódik, hogy a vizes közeg taszítja a bázist, a bázispárokat távolítja, csökkentve a molekula állékonyságát. A bázisok tömörödésével csökken a vizes közeggel érintkező felszín, a taszító hatás jóval kevésbé érvényesül. sokkal kevesebb energia kell a bázisok összetartásához: a molekula szerkezete állandósul. A bázistömörödés a nukleinsavak, kivált a kétszálú nukleinsavak legerősebb összetartó ereje. Ennek különösen vizes közegben (sejtplazma) van jelentősége. A bázistömörödést a bázisok módosulása (pl. metilezés) alakítja: a módosulás következtében elfordul a gerinc, megváltozik a bázisok viszonya egymáshoz, közelebb kerülőket gyenge kötések, főleg a van der Waals-erő összébb húzza.      

Tovább

BCR fehérje

breakpoint cluster region protein, BCR, más néven: renal carcinoma antigen NY-REN-26szerin-tirozin-kináz; a BCR gén kódolja. A BCR gén a 9-es kromoszóma hosszú karján van (9q34); egyike a BCR-ABL1 felemás génnek, amely a Philadrlphia-kromoszómán van. Tevékenysége részben ismert; a GTPázokrho-családjának (rhoA) guanin-nukleotid cserélő tényezője.

Tovább

BCR-ABL fehérje (BCR-ABL1)

BCR-ABL protein a BCR-ABL felemás gén által képzett tirozin-kináz: serkenti a sejtosztódást, és gátolja a sejtvégzetet. A BCR-ABL felemás gén (BCR-ABL fusion gene) a Philadelphia-kromoszómán van. (→Philadelphia-kromoszóma). Kóros fehérje, fehérvérűséget okoz. A szabályos vérsejtképzés a tevősített citokin jelfogóhoz (IL3 vagy GMCSF) kapcsolódó JAK2 tirozin-kinázon keresztül zajlik. A JAK2 a STAT5 átírásfehérje SH2 gomolya melletti tirozint foszforilezi, amely a cél gén indítójához kapcsolódik. A BCL-ABL fehérje közvetlenül foszforilezi a STAT5-t, a citokin jelfogó–JAK2 szabályozás elmarad, mert az ABL1 fehérje SH3 negatív szabályozója nem kerül a BCR-ABL fehérjébe. Ennek következtében a gén állandóan tevékeny (a STAT5 folyamatosan kötődik hozzá), a sejt folyvást osztódik. A kromoszóma részek átcserélődésének töréspontjai szerint többféle BCR-ABL gén keletkezhet, a két leggyakoribb hasonmás a p210 (210 kDa) és a p190 (190 kDa). Ezek szerkezetükben, tevékenységükben is eltérnek, más fehérvérűséget okoznak.  A p210 az idült nem nyiroksejtes fehérvérűség (CNL) jellemzője. Az ABL fehérjék sajátos gomolyai (SH3–SH2–TK, aktinkötő gomoly) mellett DH (Dbl-homology) és PH (Pleckstrin-homology) gomolya is van. A p190-ben ezek nincsenek. A p190 fehérjének a heveny fehérvérűségekben van kóroki szerepe. Mindkét hasonmás gátolható gyógyszerekkel. (→ABL fehérje)

Tovább

beékelődés–kilökődés hurok*

insertion–deletion loop, IDL a leány (másolódó) DNS-szál rövid (<20 bázisnyi) hurokszerű kiboltosulása hibás DNS-másolódásban. Az 1–3 bázispárnyi beékelődés–kilökődéskor keletkező hurkot kis, a 4-nél több bázispárnyinál keletkezőt nagy beékelődés–kilökődés huroknak nevezzük. Oka a polimeráz kisiklása, pl. ismétlet miatt, aminek következtében 1–3 bázis (pontosabban nukleotid) beékelődik vagy kilökődik. A megváltozott kötésviszonyok miatt a szemben lévő DNS-szál rövid szakasza is előtüremkedik. Hibafelismerő hely, a párhibajavító fehérjék (MSH2–MSH6, illetve MSH2–MSH3) ennek alapján veszik észre a téves másolódást. (→bázis/bázistöbblet)

Tovább

betegség

disease a szervezet élettani működésének, állapotának tüneteket okozó zavara. 

Tovább

bevágás

notch (incisura) anatómiai nevezet eleme csontok vagy más szervek kisebb, nagyobb bemélyedéseinek neveiben. 

Tovább

biopsy

mintavétel ■ core biopsy hengeres/vastagtű mintavétel ■ fine needle biopsy vékonytű mintavétel ■ random biopsy véletlen mintavétel ■ Tru-Cut biopsy hengeres/vastagtű mintavétel (→mintavétel) 

Tovább

bizonyíték

evidence bizonysága valaminek; olyan érv, tény, vizsgálati eredmény, amely alátámasztja valaminek az igaz voltát. Négy szintjét (A, B, C, D) különböztetik meg. Az angol irodalom evidence A, B stb. formában írja, a hazaiban az A/B/C/D-bizonyítékszint a megfelelő.  A-bizonyítékszint evidence A több véletlen besorolásos vizsgálaton vagy a vizsgálatok metaelemzésén alapuló tényszerűség. A legmegbízhatóbbak a véletlen besorolásos, kettős vak, álgyógyszer-ellenőrzéses vizsgálatok.  B-bizonyítékszint evidence B egy véletlen besorolásos vizsgálat vagy több más, de azonos következtetésű vizsgálaton alapuló bizonyíték.  C-bizonyítékszint evidence C kisebb vizsgálatok, esetismertetések alapján kialakított szakmai egyetértés. D-bizonyítékszint evidence D nem elegendő bizonyítékra alapozott vélemény. bizonyítékra alapozott evidence based tényeken/bizonyítékon alapuló, például orvoslás (evidence based medicine). 

Tovább

boholymirigyes*

villoglandular boholyszerű, például a bélboholyra emlékeztető, mirigyes elváltozás.

Tovább

bolus

nagyadag (→gyógyszeradag) A bolus egyik jelentése nagy pirula, nagy golyó – régies neve labdacs. Nem korszerű gyógyszerforma. Másik jelentése agyag. A gyógyszerkészítésben használják töltőanyagként, folyadékkötő anyagként is. A Ph.Hg. VIII.-ban hivatalos neve Kaolinum ponderosum (Ph. Hg. VII.-ben régi neve Bolus alba). Egyik gyógyszerkészítmény nagy mennyiségben tartalmazza a Bolus albát, ezért nevezik bolus adstringensnek; a bél hurutos betegségében alkalmazzuk.

Tovább

BRCA fehérjék

BRCA (breast cancer) proteins meghatározó szerepük van a kétszálú DNS-törés hasonmás átrendeződéses* kijavításában. A BRCA1 fehérje a kijavítás kezdetén, a javítófehérjék toborzásában és rögzítésében, továbbá a sejtkör szabályozásában; a BRCA2 fehérje pedig a későbbi szakaszában, a DNS-szál tört végeinek egyesítésében vesz részt. Lényegesek még a génátíródás szabályozásában, valamint a kromatin módosításban is. A BRCA1 az 53BPI (TP53 binding protein) fékezésével elősegíti, hogy a sejt a kétszálú DNS-törést a hasonmás átrendeződéssel javítsa ki. 

Tovább

BRCA gének

BRCA genes a BRCA1 és a BRCA2 gén. A BRCA1 a 17-es kromoszóma hosszúkarján (17q21), a BRCA2 a 13-as kromoszóma hosszúkarján található (13q12-13) daganatgátló gén. Mindkettő nagy, ~80 000 bázispárból áll. A kódoló szakaszok nagysága 5,6 (BRCA1), illetve 10,2 kb (BRCA2). A BRCA1 gén 22 képezőt* (exont) tartalmaz, nyolc változata van; az 1-es, 2-es változatának mérete 1863 aminosav. A BRCA2 gén 27 képezőt tartalmaz, és 3418 aminosavból álló fehérjét képez. BRCA-hiba BRCA mutation betegséget okozó BRCA-másulás. A legtöbb betegséget okozó génhiba a leolvasási keretet (reading frame) változtatja meg: záró bázishármas épül be, ezért rövidebb fehérje (csonkafehérje*) képződik. Más hibák a képezők határainak kivágódási helyeit (splice sites) érintik, de előfordulnak nagyobb kiterjedésűek is. Az egyetlenbázis-hibák (simple missense mutations) jóval ritkábbak. A BRCA-hibák adják az örökletes daganatok egyik leggyakoribb okát, elsősorban örökletes emlő- és petefészekrák keletkezik, de dülmirigyrák stb. is előfordul. A BRCA-hiba nem ritka a szórványos daganatokban sem (→BRCAság).     BRCA alapító génhiba founder mutation valamely népességre jellegzetes génhiba. A három leglényegesebb alapító génhiba a 187delAG (BRCA1), az 5382insC (BRCA1) és a 6174delT (BRCA2).  BRCA-módosulás* BRCA variation a BRCA gén olyan eltérése, amely nem okoz betegséget, avagy nem ismerjük a következményét. A BRCA1 génnek >1800, a BRCA2-nek >2000 módosulatát azonosították; vannak olyanok, amelyek csak egyetlen családban fordultak elő, mások többen.  BRCAság* BRCAness (phenotype of BRCAness) a nem csírasejtes HR- (hasonmás átrendeződés) hiányos daganatok nevezete: ezek úgy viselkednek, mint az örökletes BRCA-hibás daganatok. Alapvetően a BRCA-hibás szórványos rákok tartoznak közéjük, de okozhatja őket más génhiba (NF1, CDK12 stb.) is. (→génhibajavítás)

Tovább

burjánzás*

proliferation sokszorozódás hasonló formában (burjánzó proliferative). kötőszövetes burjánzás fibroplastic proliferation a kötőszövet túlburjánzása szervekben. Különböző kötőszöveti betegségekben (scleroderma, lupus…) fordul elő.   sejtburjánzás* többé-kevésbé egyforma sejtek növekedésével és osztódásával végbemenő szöveti gyarapodás.

Tovább