Általános formai követelmények

– Szerző(k) neve dőlt, aláhúzott betűvel (több szerző esetében szóközzel és nagykötőjellel összekapcsolva).

            Kérjük a szerző(k) munkahelyének és e-levélcímének megadását.

– Cím: félkövérrel.

– A bekezdések után egy üres sor következik. A bekezdés a sor elején kezdődik.

– Az alcímek, fejezetcímek jelzése félkövér tizedes számokkal történjék (1. Elsőrendű; 1.2. Másodrendű; 1.2.3. Harmadrendű).

– Kiemelés a szövegben: a nyelvi adatokat, címeket, a példákat és ábra-/táblázatszámokat dőlt betűvel, a tartalmi kiemelést félkövér betűkkel kell jelezni. Kérjük, hogy az utóbbi eszközt csak a legszükségesebb esetben alkalmazzák, az aláhúzást pedig kerüljék.

– Az évszázadokat hagyományosan római számmal írjuk (XVI. század).

 

Nyelvi elkötelezettség

A folyóirat a magyar orvosi nyelv és ezen keresztül a magyar nyelv ápolására jött létre. Ezért kérjük a szerzőket, hogy tartózkodjanak a szükségtelen (magyarul megfelelően kifejezhető) idegen szavak használatától (konzekvens → következetes; team → csoport). A magyarul is félreérthetetlenül kifejezhető idegen szavakat magyarul közöljük.

 

Ábrák, ábraaláírások, táblázatok

Kérjük, hogy csak olyan ábrákat, táblázatokat mellékeljenek, amelyekre hivatkoznak a szövegben.

A szövegben az ábrákat meg kell számozni. Ha csak egy kép van, vagy a kép címlapot mutat be, nem szükséges a számozás.

Ábraaláírások: Ha a szövegben számozva szerepel, az ábra alatt is szükséges a számozás (2. ábra).

A táblázatoknál az ábrákkal egyező megfontolások érvényesek. A táblázatok kísérőszövegeit a táblázat fölé írjuk.

A közlemény szövegébe, a megfelelő helyre csak az ábrák és táblázatok sorszámát kérjük beírni, az ábrákat, táblázatokat és ezek aláírásait a közlemény végén vagy külön csatolják.

 

Lábjegyzet

Kérjük a szerzőket, hogy lábjegyzetet csak akkor alkalmazzanak, ha nagyon szükséges. A lábjegyzetre is számozással kell hivatkozni; a szövegben a hivatkozási szám felső kitevőben legyen.

 

Köszönetnyilvánítás

Formája nem meghatározott. Köszönet csak annak mondható, aki abba beleegyezett.

 

Irodalom

Az irodalmi hivatkozásokat a korábbi gyakorlathoz képest megváltoztattuk! Az irodalmi tételeket kérjük irodalom címszó alatt ábécérendben felsorolni és számozni, a szövegben pedig zárójelbe tett arab számokkal hivatkozni az egyes tételekre (8). A számok után nincsen pont. Több hivatkozási számot vesszővel és szóközzel tagolva kérünk felsorolni: (7, 11, 22). Ha a hivatkozások folyamatosak, a hivatkozási számokat nagykötőjel kapcsolja – két egymás melletti szám nem sorozat (1, 2, 4–6, 9).

 

Példa:

A tudáson és tekintélyen alapuló hatalmi helyzet helyett egyre inkább a betegközpontú gyógyítás és az együttműködő kapcsolat kialakulása figyelhető meg (1, 4, 8–10).

 

Mindegyik hivatkozás külön számot kap. Ha ugyanannak a műnek különböző oldalaira hivatkoznak, ezeket a, b stb. kiegészítő betűkkel kell jelölni a sorszám után közvetlenül (1a) (2b, 4, 6–8).

 

Az irodalmi hivatkozásoknál nem szükséges l./lásd, pl. vagy vö.; elegendő a hivatkozási szám, például: (4).

 

Ha a szerző neve megjelenik a szövegben, a hivatkozási szám ezt kövesse, például Mészáros (5). A keresztnevet a szövegben nem kell jelölni. Többszerzős közleményre hivatkozásnál csak az első szerző nevét kell kiírni a szövegben, hozzátéve az és munkatársai kiegészítést: Keszler és munkatársai (9). A szövegbeli hivatkozáskor a szerző(k) nevét nem szükséges kiemelni.

 

– A személyes közlést nem kell számozni. Kérjük, hogy zárójelben tüntessék fel a nevet, akire hivatkoznak, kiegészítve a személyes közlés kifejezéssel. Hivatkozni csak arra lehet, aki belegyezett.

 

Példa: […] csak akkor mondható, ha az MTA jóváhagyja (Laczkó, személyes közlés).

 

Az irodalomjegyzékben csak azokat a tételeket sorolják fel, amelyekre a szövegben hivatkoznak. Kérjük, hogy a tételeket betűrendben, számozással ellátva, egy sorral elválasztva közöljék az alábbi minták szerint.

 

Közlemények

Sorrend:

Szerző(k), cím                                                Közöttük nincsen írásjel, és a cím után sem kell pont, de a kérdő-, felkiáltójelet és a három pontot ki kell tenni. A kétmondatos címeknél az első után legyen kiírva a mondatzáró pont is. A szerzők teljes neve (keresztnévvel együtt) legyen feltüntetve, egymástól vesszővel elválasztva. A cím dőlt betűvel.

 

Folyóirat                                       Teljes névvel kiírva, utána nincs pont.

 

Város és a kiadó                            Közöttük vessző van. A kiadó után nincs írásjel.

 

Évszám, évfolyamszám és oldalszám             Ezek egybe, szóköz nélkül. Az évszám után pontosvessző, a kötetszámot kettőspont követi. Az oldalszám végén pont van. Több oldalnál a tól-ig viszonyt nagykötőjel jelöli – az utóbbinál csak a különböző számokat kell feltüntetni. Ha szükséges, megadható a kötetszám is az évfolyamszám után, ferde vonallal elválasztva, szóköz nélkül.

 

Fábián Pál Fontos-e a magyar orvosi nyelv? Ahogy a nyelvtudós látja Magyar Orvosi Nyelv 2001;1:26–7.

 

Berényi Mihály, Keszler Borbála, Kovács Éva, Kuna Ágnes, Laczkó Krisztina, Ludányi Zsófia A szaknyelvi csoportnevek írása a magyar orvosi nyelvben – javaslat megvitatásra Magyar Orvosi Nyelv 2015;15:47–71.

 

Domonkosi Ágnes, Kuna Ágnes A tetszikelés szociokulturális értéke. A tetszikelő kapcsolattartási stílus szerepe az orvos-beteg kommunikációban Magyar Nyelvőr 2015;139/1:39–63.

 

Ha ugyanannak a könyvnek, értekezésnek különböző oldalaira hivatkoznak, kérjük a hivatkozási számokat a, b, c stb. betűkkel kiegészíteni. A szövegben például (20a). Az irodalmi felsorolásban a vonatkozó oldalszám után kell írni az a, b stb. betűt zárójelben. Szóközt sehol nem kell tenni:

 

20. Korbuly György Almási Balogh Pál Némethoni naplója 1825-ből Gyógyászat 1938;78:227–8(a), 240–3(b), 252–8(c).

 

Hivatkozni lehet megjelenés alatt álló, már elfogadott közleményekre is. Ilyenkor a még nem ismert adatok helyére azt kerül, hogy: megjelenés alatt.

 

                  Kis Péter Az igekötők Magyar Orvosi Nyelv 2017. megjelenés alatt.

 

Könyvek

Alapelve azonos a közleményekre hivatkozáséval. Előfordul, hogy az oldalszám nem szükséges, például szótári tételekre hivatkozásnál.

 

Eőry Vilma Értelmező szótár+ Budapest, Tinta Kiadó 2007.

 

Siptár Péter, Keszler Borbála, Tóth Etelka Kis magyar helyesírás. 100 szabálypont magyarázatokkal és példákkal. A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása alapján Budapest, Akadémiai Kiadó 2016:6–8.

 

A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás Budapest, Akadémiai Kiadó 2015.

 

Kuna Ágnes, Kaló Zsuzsa Az orvos-beteg kapcsolat a családorvosi gyakorlatban In: Veszelszki Ágnes, Lengyel Klára (szerk.) Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve Budapest, Éghajlat Könyvkiadó 2014:117–30.

 

Kiegészíthetők a hivatkozások a világhálós elérhetőséggel – ez a közlemény/könyv stb. közvetlen elérhetőségét adja meg. Az adatok kerüljenek zárójelbe, záró pont nincs. Előfordulhat úgy is, hogy az évszám és/vagy kötetszám és/vagy oldalszám hiányzik. Ha egyik sincs, a honlap megjelölését nem kell zárójelbe tenni. Ha a hivatkozás a világhálóról származik, a letöltés időpontját zárójelben kérjük megadni.

 

Szepesy Gyula Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve Budapest, Gondolat Kiadó 1986:20–57.

(http://mek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm)

 

2016. Tóth Tibor Fel van mászva, el van utazva http://nyelvmuveles.hu/magyarosan-nyelvhelyesseg/fel-van-maszva-el-van-utazva (letöltés: 2016. augusztus 31.).

 

E-folyóiratokra hivatkozásnál lehetőleg a közlemény DOI-számát kérjük megadni.

 

Honlapok

Bárdos Jenő Az idegennyelv-pedagógia három aspektusa: nyelvtanítás-történet, kortárs elméletek és az értékelés MTA doktori értekezés tézisei, Veszprém 2005: www.manye.pte.hu/tezisek_Bardos_Jeno.doc (letöltés: 2007. december 27.)

 

Harmath Artemisz Magyar nyelvi óra 2002: magyartanar.mnyt.hu (letöltés: 2007. december 27.)

 

2016. Tóth Tibor [é. n.] Fel van mászva, el van utazva. Elérhető: http://nyelvmuveles.hu/magyarosan-nyelvhelyesseg/fel-van-maszva-el-van-utazva (letöltés: 2016. augusztus 31.).

(é. n. = évszám nélkül)

 

Magyar Nyelvtudományi Társaság. Magyartanári Tagozat, magyartanar.mnyt.hu (letöltés: 2007. december 27.)

 

Előadás

Kuna Ágnes, Kaló Zsuzsa Orvos-beteg kommunikáció és az érzelemkifejezés nyelvészeti elemzése a családorvosi gyakorlatban A Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Budapest 2013.

 

Egyéb hivatkozások

Megadhatók egyéb irodalmi adatok is az olvasó tájékoztatására. Kérjük, hogy ezeket FORRÁS címszó alatt sorolják fel ábécé sorrendben, számozás nélkül. Formájuk egyezzen az előbbiekkel. Ez a felsorolás követi az irodalmi hivatkozások jegyzékét.

 

Küldés

A cikkeket, egyéb írásokat e-levélben kérjük a bosze.p@gmail.com címre küldeni.