Magyar Orvosi Nelv

Az 1991-ben, Fábián–Magasi szerkesztésében megjelent orvosi helyesírási szótár elején a szerkesztők röviden összefoglalták az orvosi nyelvben gyakori nyelvi, helyesírási kérdéseket. A szótár és a benne ismertetett elvek negyedszázadig szolgálták az orvostársadalmat. Ennek ellenére az orvosi nyelvünk írásmódja nem vált egységessé; sőt, a megszámlálhatatlanul sok új szakszó, szakkifejezés és orvosi nyelvi mozaikszó beépülése miatt, összevissza lett. Ez tette szükséges az új átfogó helyesírási útmutató összeállítását.

Az új szabályzat a legapróbb helyesírási kérdésre is kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Olyanokat is, amelyek az általános nyelvi helyesírásban is nehézséget okozhatnak. Kiemelten foglalkozik az orvosi nyelv sajátos helyesírási kérdéseivel, az orvos csoportnevek írásmódjával. Új nyelvtani elnevezéseket és szabályokat is találunk benne. Az útmutató messzemenően nemcsak az orvosok számára értékes; mindenki haszonnal forgathatja.

A Magyar orvosi nyelv – helyesírási útmutató, akárcsak A magyar helyesírás szabályai, nem fellebbezhetlen előírás, hanem javaslat. Az orvosi nyelvet használó hivatásos szakembereknek (kutatók, orvosok stb.) azonban illene, sőt kötelező lenne ezeket követniük. Természetesen, ahogy a törvényeket sem tudja fejből a jogász, úgy az orvosoknak is fel kell ütniük a szabályzatot, hiszen a magyar helyesírás jellemzője, hogy nemcsak nyelvtani alapú, hanem hagyományt követő szabályokat is tartalmaz.

A szaknyelvi helyesírásoknak, így az orvostudomány helyesírásnak is, a köznyelvi helyesírási szabályozás az alapja. Néhány sajátos szempont mégis érvényesül benne; ezeket alaposan tárgyalja a jelen kötet; szem előtt tartva, hogy a helyesírás nem önmagáért van, hanem mindig a szöveg könnyebb megértését és a könnyebb olvasást szolgálja.

 

Idézet a BEVEZETÉSBŐL

A magyar orvosi-biológiai szaknyelv helyesírási útmutatóját a gyakorló biológusok, kutatók és orvosok szemszögéből állítottam össze sok-sok vita után, közös gondolkodás eredményeként, nyelvészek, szerkesztők, kutatók, vegyészek, gyógyszerészek és orvosok együttmunkálkodásával. Előkészítése a Magyar Orvosi Nyelv hasábjain egy évtizednél is tovább tartott. Egyeztettem a Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályainak, bizottságainak elnökével, tagjaival:

Biológiai Tudományok Osztálya (Fésüs László, Szabó Gábor)            

Kémiai Tudományok Osztálya (Joó Ferenc, Uray Katalin)

Orvosi Tudományok Osztálya (Kosztolányi György)

Mikrobiológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (Márialigeti Károly)

Gyógyszerésztudományi Osztályközi Állandó Bizottság (Klebovich Imre, Paál Tamás)

továbbá a MEDICINA Könyvkiadóval (Bánki Judit, Bíró Erika, Farkasvölgyi Frigyesné) és a Semmelweis kiadóval (Vincze Judit).

Törekedtem A magyar helyesírás szabályai állásfoglalását követni, mindenkor szem előtt tartva az akadémiai helyesírás egységét és sérthetetlenségét. Egy-két kérdésben, például a gyógyszerek neveinek írásánál, mégsem teljes az egyetértés: a gyógyszerészeti szakmai vélemény valamelyest eltér a helyesírási szabályzattól, és mivel a Magyar Gyógyszerkönyv hivatalos állásfoglalását az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága is elfogadta, ezt követtem. A helyesírási szabályok néhány sajátos alkalmazását is meg kellett fogalmaznom (l. orvosi csoportnevek). A példákat az orvosi szaknyelvből választottam.

____________________________________________________________________

TARTALOM

 

ELŐSZÓ – Keszler Borbála                                                                                                                   

 

BEVEZETÉS

 

1. Az orvosi nyelv helyesírása – általános tudnivalók
2. A különírás és az egybeírás. A szóösszetételek nehézségei

                  2.1. Az egybeírás ismérvei, forrásai

                  2.2. A szóösszetételek formái

                  2.3. A rendszert alkotó íráshagyomány (1 : 1-es szabály)

                  2.4. A jelzős szerkezetek írásának nehézségei

                  2.5. A többszörös összetételek írása (6 : 3-as szabály)

                  2.6. A többszörös összetételek szótagszámtól független írása az orvosi nyelvben

3. Tulajdonnevek az orvosi-biológiai irodalomban
4. Az idegen orvosi szavak és szószerkezetek írása

                  4.1. Az egyszerű és az összetett idegen orvosi szavak írásszabályai

4.2. Idegen orvosi szószerkezetek írásszabályai

5. Írásjelek – orvosi nyelvi sajátosságok

5.1. Kötőjelek és nagykötőjelek  

6. Mozaikszók és rövidítések az orvosi nyelvben
7. Tartozékelemek az orvosi-biológiai nyelvben
8. A számok és a keltezés – orvosi nyelvi vonatkozások
9. Az orvosi csoportnevek írása

9.1. Bevezetés

9.2. Az anatómiai nevek írásmódja               

9.3. A betegségnevek (kórisme) írása         

9.4. A molekulanevek írása         

9.5. A kromoszómák és a génnevek írása

9.6. A sejtnevek, szövettani kifejezések, biológiai folyamatok elnevezésének írása         

9.7. A laboratóriumi és más vizsgálómódszerek elnevezésének írása                               

9.8. A mikrobák neveinek helyesírási elvei  

10. A gyógyszernevek és az orvosi műszerek, termékek neveinek írása

                  10.1. A gyógyszernevek írása

                  10.2. Az orvosi eszközök és termékek neveinek írásmódja

 

IRODALMI FORRÁSOK

 

FÜGGELÉK

A könyvben előforduló új (újszerű) nyelvtani fogalmak, kifejezések és szabályok

 

TÁRGYMUTATÓ                      

 

A könyv a Medicina Könyvkiadó gondozásában jelent meg Budapesten 2019-ben. (ISBN 978 963 226 688 6). Felelős szerkesztő: Bánki Judit, műszaki szerkesztő: Dóczi Imre, a borító tervezete: Bede Tamásné.

Szakmai ellenőrök: Berényi Mihály, Keszler Borbála, Ludányi Zsófia, Siptár Péter, Varga Csaba és Vincze Judit.

A kézirat szerkesztésében segítségemre voltak még Baghy Kornélia, Barabás Terézia, Berényi Mihály, Hőnye Ede (1935–2017), Kovács Éva, Laczkó Krisztina, Szabó T. Attila, Tóth Etelka és Varga Éva Katalin.

Beszerezhető a Medicina könyvesboltjaiban és a honlapján keresztül (www.medicina-kiado.hu)