2002–2007.

1. Miért fontos a magyar orvosi nyelv művelése?

A magyar orvosi nyelv története: XVI-XVII. század

Mi az ún. 6 : 3-as szabály?

2. A magyar orvosi nyelv művelésének lehetőségei

Az orvosi nyelv története: XVIII-XIX. század

A birtokos viszony: példák az orvosi nyelvből

3. A hatásmutató (impact factor) fogalma, jelentősége, árnyoldalai

                  Szaknyelv, köznyelv, irodalmi nyelv: a szaknyelvek jelentősége

A tartozékbetűk, -számok és -magyarázók

4. Írásmódok a magyar orvosi nyelvben, az orvosi szótárak jelentősége

Nyelvünk a XXI. században: az idegen szavak terjedésének okai

A kiskötőjelek fajtái, szerepe az orvosi nyelvben

5. A tudományos közlemények szerzői

                  Az anyanyelv és a globalizáció

A nagykötőjelek helye az orvosi nyelvben

6. A tudománymérés jelentősége, alapfogalmai

                  Lehet-e, kell-e tiszta magyar nyelven tudományos közleményt írni?

Mozgószabályok az orvosi nyelvben

7. A dolgozatok a szerkesztőségben: szerkesztők feladat, felelőssége

                  A nyelv és az egyén

Az idegen szavak írása

8. Tudományos közlemények szerkezeti egysége

                  A bírálók a barátaink: az előbíráló rendszer

                  Rövidítések: általános ismeretek, orvosi nyelvi vonatkozások

9. A tudományos előadás tartásának legfontosabb szempontjai

                  A magyar orvosi folyóiratok gyökerei: Orvosi Tár, Orvosi Hetilap

Számok, mennyiségek, mértékegységek írása

10. A tudományos előadások gyakori formái

                  Szükséges-e magyarul írni tudományos közleményt? Kettős és kétnyelvű közlés

A szótagszámlálás szabályai

11. Miért fontosak az összefoglalók? Az összefoglalók formái

                  A magyar szavak eredete, magyarítás, magyarosítás, a szóképzés lehetőségei

Az 1 + 1, 2 + 1, 1 + 2 szabály, avagy az anyagnevek írása

12. Az orvosi viselkedés és a nyelvhasználat; a betegek tájékoztatása

                  A nemzeti nyelv jelentősége

A szóalkotás módjai

13. A tudományos közlemények fajtái

                  Az orvosi szaknyelv gyökerei

                  Többtagú idegen kifejezések

14. Az anatómiai nevek írásáról

                  Az idézettségi mutatók

Terjengősség a szakírás mételye: példák az orvosi nyelvből

15. Irodalmi adattárak és jelentőségük

                  Bugát Pál és kora

A kémiai nevek írása

16. A tudományos irodalom keresésének lehetőségei

                  Orvosi tankönyvek, könyvek írása, szerkesztése

Magyarítás, magyarosítás, a fordítás elvi szempontjai az orvosi irodalomban

17. Egyén, intézmény stb. tudományos tevékenységének értékmérői

                  A magyar nyelv fejlődésének fontosabb szakaszai

Jelentéssűrítő összetételek

18. A tudományos fokozatok rendszere, megszerzésének lehetőségei

A gyógyszernevek, kémiai nevek írásának elemi szempontjai

A betűszók az orvosi irodalomban

19. A Magyar Tudományos Akadémia: gyökerek, feladatok, jelentősége

                  Az összetett szavak írása, a szótagszámlálás szabályai                  

A jelzős szerkezetek: orvosi nyelvi vonatkozások

20. A tudományos közlemények szerkesztésének nemzetközi egységesítési törekvései

                  A tudományos társaságok nemzetközi és hazai rendszere

A jövevényszavak: orvosi nyelvi példák

21. A nyelv fogalma, kapcsolata az egyénnel és a nemzettel, Európa és a nemzeti nyelvek

A magyar orvosi nyelv jelentősége, és az orvosi nyelvünkre ható változások

A kötőjelek világa (nagykötőjelek)

22. A nyelv felépítése

                  A magyar orvosi nyelv helyzete és művelésének szükségessége, lehetőségei

Jelöletlenné vált szerkezetek

23. A szaknyelvek jelentősége, helyzete régen és ma, az értelmiség felelőssége

A magyar orvosi nyelv története: kezdete, helyzete XVI. században

A nélkülözhetetlen betűszók, meg a szóösszevonások; vagyis a mozaikszavak az orvosi nyelvben

24. A magyar nyelv fejlődésének fontosabb szakaszai

                  A tudományos közlemények jelentősége és formái       

Rövidítések

25. Az anyanyelv és a nemzetté válás

A magyar orvosi nyelv története: a XX. század elejének jellegzetességei

A számok, mennyiségek és az időpontok írásmódja, no meg a mennyiségjelzős viszony

26. A Magyar Tudományos Akadémia és a nyelv

A tudományos közlemények szerkezeti egységei, az összefoglalók fontossága

Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban                 

27. A magyar nyelv mai helyzete: az idegen szavak elharapódzásának okai

A tudományos közlés szempontjai, a dolgozatok a szerkesztőségbe küldése és sorsa a szerkesztőségben

Az anatómiai nevek írása és magyarítása

28. A kiadványok nemzetközi azonosító rendszere

A tudományos előadások tartásának és a poszterek készítésének legfontosabb szempontjai

A gyógyszerek neveinek írása

29. A magyar szavak eredete, a szavak világa, a szóalkotás módjai

                  A tudományos közlés etikai szempontjai

A mikrobák neveinek írása

30. A magyar helyesírás története

A tudományelemzés fogalma, a hatásmutató, a hazai szakirodalmi mutató, a rögtöni idézésmutató, az idézettségi mutató

A latin/görög szavak írásának buktatói

31. Az európai orvosi nyelv története: a bölcső, a görögök és rómaiak, az arabok, Bizánc, a kolostori orvoslás

A magyar orvosi nyelv története: tudatos szóalkotás a XVII. században

A szerves és szervetlen vegyületek elnevezései és írásmódja

32. Az európai orvosi nyelv története: az európai orvosi nyelv újjászületése (XII-XIV. század), a humanizmus és a könyvnyomtatás hatása (XV-XII. század)

A tankönyvek szerkesztése, írása

Nyelvhelyességi hibák

33. A magyar orvosi nyelv története: XVIII–XIX. század

                 Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei, az adattárak jelentősége, az adatok feldolgozása, tárolása

Jelzős szerkezetek

34. Az európai orvosi nyelv története: a XVIII-XIX. század, napjaink irányzatai

A tudományos közlemények szerzői, a folyóiratok szerkesztőinek és bírálóinak feladata, felelőssége.

A mozgószabályok az orvosi irodalomban

35. A gyógyszerkönyvek születése: materia medica; a receptirodalom és története, Hippokratész és a Corpus Hippocraticum, Dioszkoridész, Galénosz; az arab orvosok, Avicenna

                  Markusovszky Lajos és az Orvosi Hetilap

Az idegen – önálló és a szóösszetételi – orvosi szavak és az idegenesen írt szószerkezetek írása

36. A gyógyszerkönyvek születése: a kolostori gyógyászat, a salernói orvosi iskola, Antidotarium Nicolai, a gyógyszeres és nem hivatalos gyógyszerkönyvek, hivatalos (városi és nemzeti) gyógyszerkönyvek, nemzetközi irányzatok

A tudományos közlemények szerkesztésének nemzetközi egységesítési törekvései, az ICMJE

Az ún. 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása

________________________________________________________________________________________________________________

2008.

1. A nyelv fogalma, kapcsolata az egyénnel és a nemzettel, Európa és a nemzeti nyelvek

A magyar orvosi nyelv jelentősége, és az orvosi nyelvünkre ható változások

A kötőjelek világa (nagykötőjelek)

2. A nyelv felépítése

                  A magyar orvosi nyelv helyzete és művelésének szükségessége, lehetőségei

Jelöletlenné vált szerkezetek

3. A szaknyelvek jelentősége, helyzete régen és ma, az értelmiség felelőssége

A magyar orvosi nyelv története: kezdete, helyzete XVI. században

A nélkülözhetetlen betűszók, meg a szóösszevonások; vagyis a mozaikszavak az orvosi nyelvben

4. A magyar nyelv fejlődésének fontosabb szakaszai

                  A tudományos közlemények jelentősége és formái       

Rövidítések

5. Az anyanyelv és a nemzetté válás

A magyar orvosi nyelv története: a XX. század elejének jellegzetességei

A számok, mennyiségek és az időpontok írásmódja, no meg a mennyiségjelzős viszony

6. A Magyar Tudományos Akadémia és a nyelv

A tudományos közlemények szerkezeti egységei, az összefoglalók fontossága

Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi-biológiai irodalomban                 

7. A magyar nyelv mai helyzete: az idegen szavak elharapódzásának okai

A tudományos közlés szempontjai, a dolgozatok a szerkesztőségbe küldése és sorsa a szerkesztőségben

Az anatómiai nevek írása és magyarítása

8. A kiadványok nemzetközi azonosító rendszere

A tudományos előadások tartásának és a poszterek készítésének legfontosabb szempontjai

A gyógyszerek neveinek írása

9. A magyar szavak eredete, a szavak világa, a szóalkotás módjai

                  A tudományos közlés etikai szempontjai

A mikrobák neveinek írása

10. A magyar helyesírás története

A tudományelemzés fogalma, a hatásmutató, a hazai szakirodalmi mutató, a rögtöni idézésmutató, az idézettségi mutató

A latin/görög szavak írásának buktatói

11. Az európai orvosi nyelv története: a bölcső, a görögök és rómaiak, az arabok, Bizánc, a kolostori orvoslás

A magyar orvosi nyelv története: tudatos szóalkotás a XVII. században

A szerves és szervetlen vegyületek elnevezései és írásmódja

12. Az európai orvosi nyelv története: az európai orvosi nyelv újjászületése (XII-XIV. század), a humanizmus és a könyvnyomtatás hatása (XV-XII. század)

A tankönyvek szerkesztése, írása

Nyelvhelyességi hibák

13. A magyar orvosi nyelv története: XVIII–XIX. század

                 Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei, az adattárak jelentősége, az adatok feldolgozása, tárolása

Jelzős szerkezetek

14. Az európai orvosi nyelv története: a XVIII-XIX. század, napjaink irányzatai

A tudományos közlemények szerzői, a folyóiratok szerkesztőinek és bírálóinak feladata, felelőssége.

A mozgószabályok az orvosi irodalomban

15. A gyógyszerkönyvek születése: materia medica; a receptirodalom és története, Hippokratész és a Corpus Hippocraticum, Dioszkoridész, Galénosz; az arab orvosok, Avicenna

                  Markusovszky Lajos és az Orvosi Hetilap

Az idegen – önálló és a szóösszetételi – orvosi szavak és az idegenesen írt szószerkezetek írása

16. A gyógyszerkönyvek születése: a kolostori gyógyászat, a salernói orvosi iskola, Antidotarium Nicolai, a gyógyszeres és nem hivatalos gyógyszerkönyvek, hivatalos (városi és nemzeti) gyógyszerkönyvek, nemzetközi irányzatok

A tudományos közlemények szerkesztésének nemzetközi egységesítési törekvései, az ICMJE

Az ún. 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása

___________________________________________________________________________________________

2009.

1. A nyelv felépítése, az ún. nyelvi norma, a nyelvcsaládok

Valamely egyén, tudományos intézet stb. tudományos tevékenységének értékelési módja

Az összetett szavak írása az orvosi szaknyelvben, az ún. 6 : 3-as szabály

2. A nyelv fogalma, természete, kapcsolata az egyénnel és a nemzettel; Európa és a nemzeti nyelvek

                   A kutatásközlemények jellegzetességei, és az esetismertetések

Az egyszerű és összetett idegen szavak írása, toldalékolása és a szóösszetételi utótagok kapcsolása

3. A magyar helyesírás története: az újkori és az újabb kori helyesírás

                  A szaknyelv fogalma, a szaknyelvek jelentősége, az értelmiség felelőssége

Külön szavakból álló idegen kifejezések írása az orvosi nyelvben

4. A tudományos közlemények szerzői, a folyóiratok szerkesztői  

Miért fontos az orvosi szaknyelv?

A mozgószabályok az orvosi irodalomban

5. A magyar nyelv történetének fontosabb szakaszai

Az ún. előbíráló (peer review) rendszer és jelentősége. A bírálók szerepe. A közlemények összefoglalásainak fontossága.

Melléknévi és melléknévi igeneves minőségjelzős, a színnévi jelzős szerkezetek helyesírása

6. A tudományelemzés fogalma és mutatói

Az európai orvosi nyelv történetének kezdete

A kötőjelek világa

7. A tudományos közlemények szerkesztésének általános irányelvei

                   A görög orvostudomány továbbvitelének négy útja

Jelöletlenné vált szerkezetek

8. Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei, keresőrendszerek, az adattárak jelentősége, az összegyűjtött szakirodalom tárolásának lehetőségei

Az anyanyelv és a nemzetté válás

A nélkülözhetetlen betűszók, meg a szóösszevonások; vagyis a mozaikszavak az orvosi nyelvben

9. A tudományos közlés szempontjai, a dolgozatok szerkesztőségbe küldése és sorsa a szerkesztőségben

                   A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása; előzmények, célok

A köz- és szakszavak egyszerűsítésének (rövidítésének) három formája: a rövidítések írásmódja.

10. A gyógyszerkönyvek születése: az ókor és a középkor

Nyelvújító magyar orvosok

A tő-, sor- és törtszámnevek írása, toldalékolása, a keltezés, a számok összekapcsolása, jelek és számok társulása, az óra és perc írása

11. Az idegen szavak szükségtelen használatának okai és következményei

Az európai orvosi nyelv története XII-XVII. században

Tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók fogalma és írásmódja az orvosi-biológiai irodalomban                 

12. A magyar szavak eredete, a szóalkotás módjai

Az európai orvosi nyelv története: a XVIII-XIX. század, napjaink irányzatai

Az anatómiai nevek írása és magyarítása

13. A magyar nyelv mai helyzete, nyelvünket veszélyeztető hatások, korunk és a nyelvművelés

A tudományos közlemények jelentősége és formái

A gyógyszerek neveinek írása

14. A magyar helyesírás történetének kezdeti korszaka

A tudományos közlemények szerkezeti egységei

A latin/görög szavak írásának buktatói

15. Az orvostudományi társaságok és szövetségek formái, jelentőségük, tudományos rendezvények

Az orvostörténet-írás jellemzői, fontosabb magyarországi vonatkozásai

Nyelvhelyességi hibák

16. A tudományos előadások tartásának és a poszterek készítésének legfontosabb szempontjai

Markusovszky Lajos és az Orvosi Hetilap

A gyógyszerkönyvek születése: az újkor

17. A magyar orvosi nyelv történetének kezdete, helyzete XVI. században

Az összefoglaló közlemények jellegzetességei és formái

A szerves és szervetlen vegyületek elnevezései és írásmódja

18. A magyar orvosi nyelv története: tudatos szóalkotás a XVII. században

                                    A kiadványok nemzetközi azonosító rendszere (ISBN, ISSN) és a Magyar Orvosi Bibliográfia

A gyógyszernevek keletkezése

19. A magyar orvosi nyelv története: XVIII–XIX. század

                 A tankönyvek szerkesztése, írása

                                    Főnévi minőségjelzős, anyagnévi jelzős szerkezetek helyesírása

20. A magyar nyelvű orvosi szakirodalom jellemzői, kiemelkedő képviselői

A tudományos közlés etikai szempontjai

A tulajdonnevek helyesírása

________________________________________________________________________________________________________________

2012.

1. A nyelv fogalma, felépítése (nyelvváltozatok), a nyelvi norma és a nyelvcsaládok

A tudományos közlemények formái és szerkezeti egységei, az ICMJE

2. Az anyanyelv és az egyén, a nemzet és a nyelv, Európa és a nemzeti nyelvek honlapon, rendben

A 6 : 3-as szabály

3. A szaknyelvek fogalma, jelentősége, az értelmiség felelőssége honlapon, rendben

A görög orvostudomány továbbvitelének négy útja

4. A magyar nyelv eredete, történetének fontosabb szakaszai, a nyelvújítás jelentősége

Az orvostudomány művelésének és a továbbképzés lehetőségei, az orvosi társaságok

5. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása és feladata; a magyar helyesírás

A kutatásközlemények és az esetismertetések jellegzetességei

6. A magyar nyelv mai helyzete és a nyelvművelés honlapon rendben

Az 1 : 1-es szabály

7. Az idegen szavak szükségtelen használatának okai honlapon rendben

Az európai orvosi nyelv történetének kezdete

8. Az európai orvosi nyelv újjászületése, az arabisták (XII. század), az első orvosi iskolák (Salerno, Toledo) honlapon rendben

Miért fontos az orvosi szaknyelv?

9. A görög–latin (antiarabisták), a humanizmus és a könyvnyomtatás jelentősége, a nemzeti orvosi nyelvek (XIV–XVI. század)

A tulajdonnevek helyesírása

10. Az önálló szókincsű szaktudományok és rendszertanok formálódása (XVII-XIX. század)

Jelöletlenné vált szerkezetek, főnévi jelzők

11. A magyar orvosi nyelv történetének kezdete (XVI. század): népi gyógyászat, füveskönyvek, az első magyar orvosi könyv, Váradi Lencsés György honlapon, rendben

Rövidítések, mozaikszavak, tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi nyelvben

12. A magyar orvosi nyelv a XVII. században, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Comenius Ámos

Az összefoglaló közlemények jellegzetességei

13. A magyar orvosi nyelv a XVIII-XIX. században, a felvilágosodás és a reformkorban: Weszprémi István, Rácz Sámuel, Bugát Pál és Markusovszky Lajos honlapon, rendben

A tudományos közlés erkölcsi szempontjai

14. A magyar orvosi nyelv mai helyzete és művelésének lehetőségei, az orvosi szakszókincs

A nagykötőjelek

15. Melyik folyóiratban közöljek? A tudományos közlemények a szerkesztőségben, az ún. előbíráló (peer review) rendszer

Az idegen szavak és szószerkezetek írása

16. A tudományos munkásság értékelése (tudománymérés, hatásmutató, idézési mutatók), tudományos fokozatok

Elmozduló szókapcsolatok (mozgószabályok)

17. Az orvosi irodalom keresésének és tárolásának lehetőségei (folyóiratok, könyvek, az adattárak, ISBN, ISSN, a Magyar Orvosi Bibliográfia) régi a honlapon

Terjengősség, igekötőhibák, szósorrend, túlírás, szótévesztés

__________________________________________________________________________________________________________

2015.

ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK

1. A nyelv fogalma, felépítése (nyelvváltozatok), a nyelvi norma és a nyelvcsaládok
2. Az anyanyelv és az egyén, a nemzet és a nyelv, Európa és a nemzeti nyelvek
3. A szaknyelvek fogalma, a szaknyelvek jelentősége, különös tekintettel az orvosi szaknyelvre –

az értelmiség felelőssége

4. A magyar nyelv eredete, történetének fontosabb szakaszai, a nyelvújítás jelentősége
5. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, előzmények, célok, első kiadványok
6. A magyar helyesírás általános jellemzői – nyelvünk mai helyzete
7. Az idegen szavak: előnyök, hátrányok; s szükségtelen használatának okai

AZ EURÓPAI ORVOSI NYELV

8. Az európai orvosi nyelv története a kezdettől a XII. századig
9. Az európai orvosi nyelv története XII–XVI. században
10. Az európai orvosi nyelv története: a XVII–XIX. század, napjaink irányzatai

A MAGYAR ORVOSI NYELV

11. A magyar orvosi nyelv történetének kezdete, helyzete a XVI. században
12. A magyar orvosi nyelv a XVII. században; Szenczi Molnár Albert, Apáczai csere jános, Pápai Páriz Ferenc, Comenius Ámos
13. A magyar orvosi nyelv a XVIII-XIX. században; Weszprémi István, Rácz Sámuel, Bugát Pál és Markusovszky Lajos

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐADÁSOK

14. Az orvostudományi társaságok és szövetségek formái, jelentőségük és a tudományos rendezvények – a tudományos előadások
15. A tudományos közlemények jelentősége és alapformái; az ICMJE
16. A tudományos közlemények szerkezeti egységei
17. A tudományos közlés erkölcsi szempontjai (szerzők, idézés, másodközlés)
18. Melyik folyóiratban közöljek? A tudományos közlemények a szerkesztőségben, az ún. előbíráló (peer review) rendszer
19. A tudományos munkásság értékelése (tudománymérés, hatásmutató, idézési mutatók)
20. Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei (folyóiratok, könyvek, az adattárak, ISBN, ISSN, a Magyar Orvosi Bibliográfia)

ORVOSI HELYESÍRÁS ÉS NYELVHELYESSÉG

21. A 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása
22. Az idegen szavak írásának megfontolásai
23. A mozgószabályok az orvosi irodalomban
24. Az 1 : 1-es szabály
25. Rövidítések, mozaikszavak, tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi nyelvben
26. Az orvosi csoportnevek írása

________________________________________________________________________________________________________

2016.

ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK

26. A nyelv fogalma, felépítése, szerkezete és természete
27. Az anyanyelv és az egyén, a nemzet és a nyelv, Európa és a nemzeti nyelvek
28. A szaknyelvek fogalma, a szaknyelvek jelentősége, különös tekintettel az orvosi szaknyelvre –

AZ ÉRTELMISÉG FELELŐSSÉGE

29. A magyar nyelv eredete, történetének fontosabb szakaszai, a nyelvújítás jelentősége
30. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, előzmények, célok, első kiadványok
31. A magyar helyesírás általános jellemzői – nyelvünk mai helyzete
32. Az idegen szavak: előnyök, hátrányok; s szükségtelen használatának okai

AZ EURÓPAI ORVOSI NYELV

33. Az európai orvosi nyelv története a kezdettől a XII. századig
34. Az európai orvosi nyelv története XII–XVI. században
35. Az európai orvosi nyelv története: a XVII–XIX. század, napjaink irányzatai

A MAGYAR ORVOSI NYELV

36. A magyar orvosi nyelv történetének kezdete, helyzete a XVI. században
37. A magyar orvosi nyelv a XVII. században; Szenczi Molnár Albert, Apáczai csere jános, Pápai Páriz Ferenc, Comenius Ámos
38. A magyar orvosi nyelv a XVIII-XIX. században; Weszprémi István, Rácz Sámuel, Bugát Pál és Markusovszky Lajos

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ÉS ELŐADÁSOK

39. Az orvostudományi társaságok és szövetségek formái, jelentőségük és a tudományos rendezvények – a tudományos előadások
40. A tudományos közlemények jelentősége és alapformái; az ICMJE
41. A tudományos közlemények szerkezeti egységei
42. A tudományos közlés erkölcsi szempontjai

(szerzők, idézés, másodközlés)

43. Melyik folyóiratban közöljek? A tudományos közlemények a szerkesztőségben, az ún. előbíráló (peer review) rendszer
44. A tudományos munkásság értékelése (tudománymérés, hatásmutató, idézési mutatók)
45. Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei (folyóiratok, könyvek, az adattárak, ISBN, ISSN, a Magyar Orvosi Bibliográfia)

ORVOSI HELYESÍRÁS ÉS NYELVHELYESSÉG

46. A 6 : 3-as szabály, avagy az összetett orvosi szavak írása
47. Az idegen szavak írásának megfontolásai
48. A mozgószabályok az orvosi irodalomban
49. Az 1 : 1-es szabály
50. Rövidítések, mozaikszavak, tartozékbetűk, tartozékszámok és tartozékmagyarázók az orvosi nyelvben
51. Az orvosi csoportnevek írása

______________________________________________________________________________

2017-től

a jelenlegi tételeket használjuk.