Cím | Lapszám | Rovat | Szerző |
---|---|---|---|
-phil vagy -fil, avagy mindkettő? -graph vagy -gráf, avagy mindkettő? | |||
„… nyelvünkön még illyetén könyv nem találtatik…” Marikowzki Márton Néphez való tudósítása 1772-ből | |||
„A magyar orvosi nyelv korpuszá”-hoz (Kiegészítés Kuna Ágnes cikkéhez | |||
„Az igye-fogyott szegényeknek hasznokra” Pápai Páriz Ferencz Pax corporisa | |||
„Dokiduma – betegbeszéd” Mit mond az orvos, és mit ért a beteg? | |||
„Gyönyörű gyógyítók” A gyógynövények magyar neveiről | |||
„Húzza össze a görcs!”, avagy a „Pickwick-szindróma szálljon rá!”. A régi és a modern betegségneveink jellegzetességei | |||
„Kiknek inai helyekrűl el indultanak vala és és meg ßakattanak vala”. Betegségek meghatározása Sylvester János Újszövetség-fordításában (1541) | |||
„Magyarul írtam, mert magyar létemre azt tenni kötelességem volt”. A magyar nyelv az orvosdoktori értekezésekben, 1822-1848 | |||
„Német nyelv a sebészetben” munkacsoport | |||
„Rettegés”, „megrettenés” (paḥad) az ókori zsidó szövegekben | |||
„Szeretett Nemzet betses nyelvének pallérozása” – avagy a magyar orvos nyelvújítók munkássága | |||
10 éves a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat | |||
15 éves a magyar orvosi nyelv tantárgya – 15 év a Semmelweis Egyetem szolgálatában | |||
450 éve hunyt el Szegedi Kőrös Gáspár (1525 k. – 1563), az első dokumentáltan sikeres méhdaganat-kezelő orvos | |||
A "Magyar orvosi nyelv": új tantárgy a Semmelweis Egyem Általános Orvosi Karán és a Doktori Iskolába | |||
A „gyógyító kezelés” (bulṭu) fogalma a mezopotámiai orvosi szövegekben | |||
A „magyar bábamesterség” és az orvosi szaknyelv | |||
A „Magyar orvosi nyelv”: egy éledő új tantárgy a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán és a Doktori Iskolán | |||
A / jel (ferde vonal) és a kettőspont használata az orvosi nyelvben | |||
A 20 éves Magyar Orvosi Nyelv köszöntése | |||
A bélsebészet kifejezései | |||
A biológiai illetékességű tudományok szaknyelve és a filozófia | |||
A biostatisztika nyelvezetéről | |||
A daganatgyógyászati idegen szakszavak magyar megfelelőinek egységesítése: vitaanyag | |||
A farmakológia szaknyelve? | |||
A félezer éves magyar orvosi nyelv. | |||
A felsorolások, a táblázatok és az ábrák helyesírási és szerkesztési megfontolásai a magyar orvosi nyelvben | |||
A filozófia és kérdésköre | |||
A fogak elnevezésének alakulása a magyarban | |||
A fordítás útvesztői | |||
A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök szakkifejezéseinek módosulása az egészségbiztosítási szakszókincsben | |||
A gyógyszerészeti szaknyelv alakulása a gyógyszerkészítéstan tükrében | |||
A gyógyulás útjai − mágia és rituális dráma | |||
A gyökerek: a magyar orvosi kifejezések eredete | |||
A humán baktériumok neveinek írásáról | |||
A két Pál – Balogh és Bugát – pennaharca a magyar orvosi nyelv érdekében (150 éve hunyt el Almási Balogh Pál) | |||
A kiadványok nemzetközi azonosítói: ISBN, ISMN, ISSN | |||
A kisebbségi nyelv az egészségügyi intézményekben (Esettanulmány a kanadai Ontario tartományból) | |||
A külön- és egybeírás kérdései a magyar orvosi nyelvben | |||
A lappal kapcsolatos néhány megjegyzés | |||
A lelkem háborog | |||
A lengyel orvosi nyelv reformjai | |||
A magyar kifejezések használatáról: hol a szerkesztő magyarítási törekvéseinek határa? | |||
A magyar nyelv a hazai orvosképzésben 1848-ig | |||
A Magyar Nyelv és a Tudományok. Szabó T. Attila-ösztöndíj | |||
A magyar nyelv művelése a XVIII. századi Erdélyben. Mátyus István és a magyar orvosi nyelv | |||
A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésében | |||
A magyar nyelvben meghonosodott latin orvosi és köznyelvi kifejezések (1. rész) | |||
A magyar nyelvben meghonosodott latin orvosi és köznyelvi kifejezések (2. rész) | |||
A magyar nyelvű írásbeliség orvosi és gyógyszerészeti vonatkozású szókészletének tükröződése fél évezred erdélyi keletkezésű levéltári anyagaiban | |||
A magyar orvos-biológiai szakírás: magyarosítás, magyarítás, fogalmazás magyarul és fordítás magyarra | |||
A Magyar Orvosi Bibliográfia | |||
A magyar orvosi és gyógyszerészeti szaknyelv konferencia Marosvásárhelyen | |||
A magyar orvosi nyelv a XIX. században | |||
A magyar orvosi nyelv akkor és most | |||
A Magyar Orvosi Nyelv című lapunk szemléletéről, hitvallásáról | |||
A Magyar Orvosi Nyelv első hat évében megjelent írások a szerzők szerint | |||
A Magyar orvosi nyelv hagyományai | |||
A magyar orvosi nyelv jelene | |||
A Magyar orvosi nyelv korpusza | |||
A magyar orvosi nyelv szükségtelen idegen szavainak kérdésköréhez | |||
A magyar orvosi szaknyelv megteremtője: Mihálkovics Géza | |||
A magyar rovartani szaknyelv kialakulása | |||
A magyar szakírás születése – A Sárvári Iskola és Sylvester János | |||
A magyar tudományos közlések nyelvének alakulása orvosi folyóiratainkban – Markusovszky Lajos | |||
A magyarítás keservei, avagy szépségei | |||
A medicina nyelve (szaknyelvi sajátságok, közlési, tájékoztatási módszerek az orvos-beteg-kapcsolatban | |||
A meggyőzés eszközei a régi magyar orvosi receptekben | |||
A menyüléstől a ficamig | |||
A mérnök esete az orvossal | |||
A Mindenes Gyűjtemény a Komáromi Tudós Társaság orvos tagjainak hozzájárulása a magyar nyelv gyarapításához | |||
A nagy betegség, nagy nyavalya, kórság, nehéz kórság, nehéz nyavalya, nyavalyarontás, kórságütés gyógyításának régi mágikus módszerei a népi orvoslásban | |||
A nákolástól a „töltelékszavakig”. Gondolatok a(z orvosi) nyelvművelésről és a nyelvi normákról | |||
A növényvírusok elnevezéséről | |||
A nyelv szerepe az egészségügyi dolgozók nézeteltéréseiben és vitás helyzeteiben | |||
A nyelvi illemtan főbb kérdései az orvos-beteg kapcsolatban | |||
A Pax Corporis a fogorvos szemével | |||
A pozsonyi Taxa szaknyelvi jelentősége | |||
A reanimáció történeti szótára és nosologiája | |||
A reformáció és a magyar orvosi nyelv | |||
A régi dal | |||
A régi magyar gyógyítás történeti háttere és a néphagyomány | |||
A régi magyar orvosi nyelv forrásai és szótípusai | |||
A svéd nyelv helyzete a finn egészségügyi rendszerben | |||
A szakmai anyanyelv fejlesztésének néhány időszerű kérdése | |||
A szaknyelvekről | |||
A szaknyelvi csoportnevek írása a magyar orvosi nyelvben – javaslat megvitatásra | |||
A szemészeti nevezetek első magyarítása Fabini János tankönyvében (melyt Vajnócz János fordított magyarra) | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A Szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A Szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A Szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szerkesztőség levelesládájából | |||
A szláv orvosi nyelvek kialakulása és megújítása | |||
A töltelékszavakról | |||
A tudományelemzés módszerei – A tudományos közlés szempontjai és etikája | |||
A tudományos közlemények szerzőségének néhány etikai és jogi vonatkozásáról | |||
A tulajdonnév-jelölés története | |||
A vírusnevek írásáról: egy nem szakember gondolatai | |||
A vírusok fajainak, típusainak (szerológiai típusainak), alfajainak, törzseinek, változatainak (variánsok) írásáról | |||
A XVI. századi erdélyi szász orvosok nyelve és Paulus Kyr egészségtankönyve (Brassó 1551) | |||
A(biológiai) érzékeléstől a (nyelvi) kifejezésig, AVAGY eretnek gondolatok a nyelv és a kultúra biológiájáról | |||
Abortum, elvetélt magzat, avagy veszélyes orvosi hulladék. Hozzászólások: Berényi Mihály, Kuna Ágnes, Magyar László András, Pflieger György, Bősze Péter | |||
Adalékok a magyar anatómiai szaknyelv kialakulásához | |||
Adalékok Rácz Sámuel orvosi nyelvéhez az Orvosi tanítás című műve alapján | |||
Ádámcsutka | |||
Adatok a magyar gyógyszernevek kialakulásához | |||
Agyalapi ütérkör De ugyan kinek a köre? Szerzői nevek béklyójában | |||
Állatnévi eredetű betegségnevek a XVII. század elejéig | |||
Anatómiai nevek Apáczai Magyar Encyclopaediájában | |||
Angomagyos zagyvaságok | |||
Archiváld e-mailjeidet pendrive-odon? Avagy inkább: Tedd e-veleid tolltáradba | |||
Az 1500-as évekbeli monyokról a 2019. évi MONy-ba | |||
Az állatorvosi szaknyelv sajátosságai | |||
Az álmok embertana, nyelvi világa | |||
Az anatómiai nevek névadása | |||
Az andrológia és a magyar nyelv | |||
Az angol nyelv hatása a magyar nyelvre, szaknyelvekre | |||
Az anyanyelv szerepe a magyarság jövőjében – az agykutató szemével | |||
Az Ebers papirusz rA-jb könyve és az esettanulmányok (SsAw) műfaja | |||
Az Egész Orvosságról való Könyv (1577k) és a Herbárium (1578) üzenetei Colosvartól Kolozsvárig ... és tovább | |||
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait kifejező szakszókincs eredete | |||
Az egészségbiztosítás pénzügyi tevékenységét kifejező szakszókincs eredete. I. rész. A pénzügyi alap | |||
Az egészségbiztosítás pénzügyi tevékenységét kifejező szakszókincs eredete. II. rész. A járulékok é | |||
Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása | |||
Az egy névelő (egy) rút germanizmus? | |||
Az egybázisú sokalakúság (single nucleotide polymorphysm, snp) írása | |||
Az egyetemes orvosi nyelv az orvos szemével | |||
Az egységes keresőnyelv megalkotásának egy lehetséges menetrendje | |||
Az elfelejtett magyar orvos-nyelvészről | |||
Az első magyar természettudományos kézikönyv (Melius Péter: Herbárium, 1578, Kolozsvár) második mutatójába foglalt orvosi fogalmak | |||
Az elszakított országrészek, települések nevei – hogyan mondjuk és írjuk helyesen? | |||
Az emberi vírusok neveinek összeállítása víruscsaládok, alcsaládok, nemzetségek, fajok stb. szerinti bontásban | |||
Az értelmiség és a szaknyelvek | |||
Az érzéssel és érzelemmel, az érzékenységgel, az érzékiséggel, valamint az érzékeléssel és észleléssel kapcsolatos kifejezések magyar nevezetei | |||
Az európai nemzeti orvosi nyelvek történetéhez | |||
Az igekötők helytelen használata a magyar traumatologiában | |||
Az intervenciós radiológia és az invazív radiológia fogalmának terminológiai elemzése és rendezése | |||
Az oktatási nyelv a pesti orvoskaron | |||
Az orvos és nyelvhasználata | |||
Az orvos szavunk szóösszetételekben és szószerkezetekben – hogyan írjuk? | |||
Az Orvosi Hetilap és Markusovszky Lajos | |||
Az Orvosi Hetilap magyarított címeinek vizsgálata | |||
Az orvosi nyelv a XVI. században, Európában | |||
Az orvosi nyelv története | |||
Az orvosi nyelvhez kapcsolódó állandósult szókapcsolatok, szólások és közmondások (frazémák) régen és ma | |||
Az orvosi szavak írásának általános szempontjai és lehetőségei | |||
Az orvosi társaságok, egyesületek neveiről | |||
Az orvoslás és mágia magyar szókincsének régi török eredetű elemei | |||
Az őssejtekkel és a szövetátültetéssel kapcsolatos kifejezések | |||
Az összetett szavak – orvosi és nyelvészszemmel | |||
Az új rovatról | |||
Balogh Kálmán szerepe az orvosi-gyógyítói gyakorlat szakmai nyelvezetének alakulásában | |||
Barts József orvos-gyógyszerészeti szótára | |||
Beszámoló a Magyar nyelvű orvosi tudományírás című tudományos rendezvényről | |||
Beszámoló a Magyar Orvosi Nyelvi Kutatócsoport megalakulásáról | |||
Beszámoló a Szabó T. Attila-ösztöndíj első átadásáról | |||
Betegségek az ókori Mezopotámiában. Az ún. „standard babilóniai betegséglista” | |||
Betegtájékoztató vagy beteg tájékoztató? | |||
Bevezetés. Az tudós mesternek, azaz Magistro docto… | |||
Bevezető | |||
Bicegő mondatok | |||
Bonctani tanvers a vérkeringésről 1790-ben. Pucz Antal (1767–1831) „nyelvnevelő” emlékezete | |||
Búcsú Eckhardt Sándortól | |||
Búcsú Fábián Páltól | |||
Búcsú Grétsy Zsombortól | |||
Búcsú ifj. Megyeri Lajostól | |||
Búcsú Molnos Angélától | |||
Búcsú Nyitrai Józseftől | |||
Búcsú Pestessy Józseftől | |||
Bugát Pál munkássága | |||
Bugát Pál orvosi szavai | |||
Bugát Pál orvosi szavai II. A Természettudományi szóhalmaz | |||
COPD – magyarul kehesség, avagy hogyan lett a keh szavunk céópédévé? | |||
COVID19–hez társult gondolatok | |||
Csak egy a betű? | |||
Csapó József | |||
Decsy Sámuel (1742–1816) az orvosi nyelvújítás programadója | |||
Delphys, hystera, métra. Hol lakik a magzat? | |||
Dohogjunk együtt a nyelvért. Emlékezés Benyhe Jánosra – gondolatok az ő jegyében | |||
Dokiduma - az orvosi szlengről... | |||
Domain, motif, module és a -mer utótagú kifejezések Hozzászólók: Berényi Mihály, Ludányi Zsófia | |||
Egészségturizmus és egészségipar | |||
Egy figyelemre méltó könyvcsemege | |||
Egy füstbe ment terv: az első magyar orvosi szakfolyóirat. 250 éve született Sándorffi József | |||
Egy hasznos kézikönyvről. Wolfgang Exel–Karl Maier: Az én leleteim | |||
Egy izgalmas gyógyszerleírás | |||
Egy lemaradt hozzászólás után | |||
Egy mérsékelt nyelvújító doktor: Pólya József (1802–1873) | |||
Egy újabb szórakoztató tájékoztatóból... | |||
Egy világhírű anatómus értekezése a koponyáról, az 1870-es évekből, szép magyar nyelven | |||
Elkerülhetők-e az idegen szavak a szülész-nőgyógyász orvosi gyakorlatban? | |||
Elment az anatómiai nevezéktan magyar pápája – búcsú Donáth Tibortól (1926–2018) | |||
Elnevezéstan | |||
Elsősegély a mondatoknak | |||
Elszakadt a fonal – búcsú Szirmai Imrétől (1942–2018) | |||
Emlékezés Bugát Pálra | |||
Emlékezéstöredékek a Magyar Orvosi Nyelv húsz évéből | |||
Építészeti analógiák az anatómiában | |||
Értjük-e a beteget, avagy a megértés Akhilleusz-sarka | |||
Észrevételek | |||
Etikai írások a Corpus Hippocraticumban | |||
Euroterminológia és a magyar nyelv | |||
Ez is, az is | |||
Ez is, az is | |||
Ez is, az is | |||
Ez is, az is | |||
Ez is, az is és szemezgetés Tiszamarti Antal Orvosi nyelvünk helyes magyarsága című könyvéből | |||
Farmakognózia az ősi Kínában gyógyszerkönyvi példák alapján | |||
Félfiak és férfiak, avagy az ondógyógyító dió hatóköre (a testre meg a nyelvre) | |||
Flór Ferenc, az orvos és szerkesztő | |||
Fogalmak tisztázása, magyarítása | |||
Fogalmazáshibák | |||
Földi János és a természettudományi szaknyelv | |||
Fontos-e a Magyar orvosi nyelv? | |||
Fortyogások | |||
Fractura bordae | |||
Frenetikus – Mivel gondolkozunk, mivel érzünk? | |||
Gaál Csaba: Anekdoták, adomák, érdekességek, különösen a (seb)orvoslás területéről | |||
Gaál Csaba: Rendhagyó nyelvi gondolatok kitérőkkel | |||
Globalizáció és anyanyelv | |||
Globalizáció, Európa és nyelv; A francia példa | |||
Glotta a szavakról | |||
Gondolatok a baktériumok nevezéktanáról – írásvonatkozások | |||
Gondolatok a Magyar anatómiai nevezéktanról | |||
Gondolatok a magyar orvosi szaknyelv kérdéséhez | |||
Gondolatok a német orvosi nyelv helyzete kapcsán | |||
Gondolatok a szakszavak helyesírásáról – többségnél az igazság? | |||
Gondolatok az igekötőkről | |||
Gondolatok az orvosi helyesírásról | |||
Gondolatok az orvosi nyelv magyarításáról | |||
Gondolatok egy könyvbemutatás kapcsán. Lozsádi Károly: Etymologia medica | |||
Gondolatok Gaál Csaba Hogyan adjunk elő kongresszuson, egyetemen és egyéb alkalmakkor? című könyvéről | |||
Gondolkodom, és akkor mi van? | |||
Görög rögök – hellén nevek. Klasszikus helyesírás magyarul! | |||
Grétsy László munkássága magyar örökség | |||
Gyarmathi Sámuel, Erdély legnagyobb nyelvész-orvosa | |||
Gyermekáldás vagy terhesség? | |||
Gyermekorvoslás a felvilágosodás korában. Nils Rosen von Rosenstein művének magyar fordításai | |||
Gyógyítsunk magyarul! A lélektani szaknyelv magyarítása | |||
Gyógynövénynevek | |||
Gyógyszerkészítési eljárások az ókori Egyiptomban. 1. rész | |||
Gyógyszerkészítési eljárások az ókori Egyiptomban. 2. rész | |||
Gyomlálás (nemcsak) az urológia szakkifejezései között | |||
Házunk tájáról | |||
Helyes szakkifejezéseket tartalmazó látleletek jelentősége a büntetőeljárásban | |||
Helyesírás a magyar orvosi nyelvben: múlt és jelen | |||
Helyesírási-nyelvhelyességi szemezgetések | |||
Híd a szerző és az olvasó között: a szaklapszerkesztő nyelvi felelőssége, kételyei és teendői | |||
Hírek, események | |||
Hírek, események | |||
Hogy tetszik lenni? Hogy vagyunk, hogy vagyunk? A közelítés nyelvi stratégiái az orvos-beteg találkozáson | |||
Hogyan írjuk? - avagy szövegcsiszolás | |||
Hogyan írjuk? - avagy szövegcsiszolás | |||
Hogyan írjuk? „Mint” minták – avagy mikor vesszőzzünk és mikor ne… | |||
Hogyan írjuk? A latin betűs idegen eredetű közszavak forrásnyelv szerinti írása és toldalékolása | |||
Hogyan is állunk a magyar anatómiai szaknyelvvel? | |||
Hogyan mondjuk magyarul? (Gondolatok a “Heartburn” magyarító pályázat eredményéről) | |||
Hogyan nem szabad írni? | |||
Horrorisztikus és „illetlen” kifejezések a régi orvosi receptekben | |||
Horvát József (1794−1849), az első vidéki orvos akadémikus hozzájárulása a Tudós Társaság nyelművelő céljának eléréséhez | |||
Hozzászólás a Magyar Orvosi Nyelv IV. évfolyamának 1. száma ürügyén | |||
Id. Csapody István (1856–1912) nyelvészeti tevékenysége | |||
Ide a nyelvrégítőkkel! | |||
In memoriam Grabarits István (1945–2012) | |||
Influenza | |||
Inter faeces et urinam nascimur | |||
Ismét jeles személyt szállított Kharón ladikja – búcsú Bertók Lórándtól | |||
Íz, ízvíz | |||
Javaslat az immunológiával és a határterületeivel kapcsolatos angol és latin kifejezések magyar megfelelőinek kialakítására, megalkotására | |||
Javaslat új orvosi kifejezésre | |||
Javaslatok a vírusok neveinek írására és magyarítására | |||
Kazay Endre és a Gyógyszerészi Lexicon | |||
Képesítő fordítás | |||
Kérdések és válaszok | |||
Kérdezz – Felelek | |||
Kérdezz – Felelek | |||
Kérdezz – felelek | |||
Kérdezz! Felelek | |||
Két érdekes téma és néhány kapcsolódó nehézség | |||
Két nehéz szakszó | |||
Kétnyelvű, illetve kettősközlés | |||
Kétszázhetvenöt éve született Marikovszky Márton | |||
Kisebbségi orvos – kisebbségi beteg. Valós helyzet vagy álkérdés | |||
Kísérlet az Orvosi Hetilap (2001. évi 142. Évfolyam) tartalomjegyzékének magyarítása | |||
Kolposzkópiával kapcsolatos kifejezések | |||
Könyvbe foglalt életszemlélet. Gaál Csaba: Egy életút gondolatai | |||
Korai magyar csontadatok Váradi Lencsés György (1530−1593) „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” c. munkájában 2. A csont a régi magyar orvosi nyelv tőszavaiban | |||
Kórházi szleng. Egy mozgásszervi rehabilitációs osztály szlengje | |||
Kötőjel vagy nagykötőjel? A harmadik mozgószabályos alakulatok helyesírásának buktatói | |||
Kötőjelek | |||
Kováts Mihály érdemei az orvoslás és más természettudományok magyar nyelvűvé tétele érdekében | |||
Közegészségtan, népegészségtan, megelőző orvostan és preventive medicina. Nyelvében él?... | |||
Kritikus szaknyelvi észrevételek. Különös tekintettel a Magyar Sebészet című lapra | |||
Különfélék, Ortopédia | |||
Lábfej | |||
Laennec vagy Laënnec Kell-e az a kalandos kettőspont az „ë”-re? „Breton parton sújt majd az álom” […] egy kivesző nyelv nyomain | |||
Lehet-e még magyarul beszélni és írni? | |||
Létige + határozói igenév, avagy létige + befejezett melléknévi igenév? Hozzászólok: Berényi Mihály, Keszler Borbála, Kovács Éva, Kocsis Zsuzsanna, Lengyel Klára, Lengyel Klára, Bősze Péter | |||
Linné rendszerének és nevezéktanának eredete | |||
Linné rendszertanáról elsőként magyarul – Benkő József és a XVIII. századi természettudományos nyelv | |||
Lőrincze-díj 2013. Bősze Péter nyelvészkitüntetése | |||
Lovász Imre orvosdoktor, a reformkori nyelvújító törekvések buzgó harcosa | |||
Mágia az ókori orvoslásban | |||
Magyar adalék a vállficamhoz | |||
Magyar nyelvet vagy hangzavart? Az orvosi glosszolália napjainkban | |||
Magyar orvosi és gyógyszerészeti szótárak | |||
Magyar orvosi nyelv a XVII. században | |||
Magyar orvosi nyelv a XVIII. században | |||
Magyar szavakkal – magyaros fogalmazással | |||
Magyar vonatkozású nevek a régi nemzetközi orvosi-gyógyszerészi szókincsben | |||
Magyarul nem megy? Anglicizmusok a magyar orvosi nyelvben | |||
Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) és a régi magyar orvosi nyelv | |||
Markusovszky Lajos és az Orvosi Hetilap szerepe a magyar orvosi szaknyelv megteremtésében | |||
Marosvásárhelyi szerzők azon munkáinak jegyzéke, amelyekkel hozzájárultak Lencsés György Ars Medica című kötetének ismertetéséhez | |||
Meddig még a borsóhányás? | |||
Meddig tömörítsünk? | |||
Még egyszer az orvosi főnévi szakszavak alkalmi (mellérendelő) kapcsolatának írásáról | |||
Még mindig az orvosi helyesírásról | |||
Megakadásjelenségek konferenciáink élőbeszédében | |||
Megalakult a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ) | |||
Megalakult az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság Orvosi Nyelvi Munkabizottsága | |||
Megemlékezés: Brencsán János | |||
Megjelent a Magyar Jogi Nyelv folyóirat | |||
Megjelent a Magyar orvosi nyelv története című könyv | |||
Megnyitó | |||
Megoldások és egy új feladat | |||
Mérnökszemmel az orvosi nyelv magyaros írásmódjáról | |||
Mi fán terem az a kórbonctan? | |||
Mi újság a német nyelvvédőknél? | |||
Miért lett „teher” a gyerek? Szemezgetés az újszülöttvárás szókincséből | |||
Miért nem mondjuk magyarul vagy helyesen? | |||
Milyen nyelven írjunk? | |||
Mindenki könyvecskéje. Kiss Jenő: A magyar nyelv és nyelvközösség | |||
Minek nevezzelek?... | |||
Miskóltzy Ferentz és a Manuale chirurgicum,avagy chirurgiai uti-társ (1742) nyelve | |||
Molnos Angéla: Gyógyítsunk magyarul | |||
Mondatcsiszolás | |||
Mondatcsiszolás | |||
Mondatcsiszolás | |||
Mondatszerkesztési gyakorlatok | |||
Mostantól nincs mentség! (Gondolatok Bősze Péter Helyesírási útmutató c. könyvéhez) | |||
Náthanevek | |||
Néhány gondolat | |||
Néhány gondolat orvosi szaknyelvünkről | |||
Néhány illemszabály alkalmazása és nyelvünk jobbítása az egészségügy mindennapjaiban | |||
Nem magyarkodunk, hanem magyarul beszélünk | |||
Nemzeti nyelv a tudományban: múlt-jelen-jövő | |||
Népi babonák, nyelvi kifejezések a gyerekszületésről | |||
Nerriére J. P. – Hon D.: Globish az egész világ. Nyelvi gondolatok egy könyvértékelés kapcsán | |||
Növénynevek a gyógyítás nyelvéből | |||
Nyelvészet és tudomány – ki művelheti? | |||
Nyelvészeti viták az idegenszerűségekről | |||
Nyelvhasználati nehézségek Szlovákia egészségügyi intézményeiben | |||
Nyelvhasználati töprengések | |||
Nyelvhelyességi szempontok a magyar orvosi irodalomban | |||
Nyelvi és/vagy fogalmi zavarok a neurológiában | |||
Nyelvlecke | |||
Nyelvművelő kéziszótár: Szerkesztette Grétsy László és Kemény Gábor | |||
Nyelvtörténeti adatok. Csap, kérő | |||
Nyelvújítás visszafelé? | |||
Nyelvünk és a képszerűség | |||
Nyílt hozzáférés a tudományos eredményekhez. Forradalom a tudományos közlések világában? | |||
Nyulas Ferenc erdélyi főorvos érdemei a szakmai nyelvújítás területén | |||
O – Á (Oázzunk – de helyesen) | |||
Óegyiptomi szemészeti receptek | |||
Olvasgassunk az alternatívákról (nyelvi fogyatékos olvasóimnak) | |||
Ön mit csinál a páciensével, Dopplerezi vagy doplerezi? | |||
Orvos nyelvészek vagy nyelvész orvosok? Almási Balogh Pál vitája Bugát Pállal | |||
Orvosi helyesírás – mit tükröz az írásgyakorlat? | |||
Orvosi szakkönyvkiadásunk – szerkesztői szemmel | |||
Orvosi szaknyelvünk - mindannyiunk közös ügye? | |||
Orvosi szavaink helytelen értelmezéséről és néhány felesleges idegen szó használatáról | |||
Orvosi szavak, kifejezések Miskolczi Gáspár Egy jeles Vad-Kert című munkájában | |||
Példák keverék orvosi nyelvünkből, fogalmazási ficamok | |||
Péter Mihály: Az erdélyi fogorvoslás története | |||
Prof. Dr. Matekovits György: Fogászati személynévlexikon | |||
Quality hunglish (statement) | |||
Rák Kálmán | |||
Reformkori följegyzések betegségről, gyógyításról Szeder Fábián Benedek-rendi szerzetes naplójából | |||
Régi magyar szemészeti szakkifejezések Fabini János 1837-ben megjelent könyve alapján | |||
Régi orvosi kisszótár | |||
Repetitio est mater studiorum (Azok a pösze görögök és latinok) | |||
Részlet Lencsés György (Gyulafehérvár, 1530–1593), Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica című munkájából | |||
Schuster János és a magyar kémiai szaknyelv | |||
SNO(A)PAD: egy nevezéktani javaslat kalandos története | |||
Spanyol-é a gyilkos nátha? Muszkanátha – spanyolnátha – kín(j)anátha. | |||
Stílus és helyesírás nyelvünkben, illetve az orvosi szaknyelvben I. | |||
Stílus és helyesírás nyelvünkben, illetve az orvosi szaknyelvben II. | |||
Stroke: balegyenes a nyelvre | |||
Szakavatatlanok véleménye a nyelvről, nyelvünkről, az orvosi nyelvről és a nyelv használatáról – böngészés a Magyar Orvosi Nyelvben megjelent írásokban | |||
Szakmai nyelvünk | |||
Szakvélemény az SZT-IS-10 pályázat eddigi eredményeiről | |||
Szenczi Molnár Albert és a magyar orvosi nyelv | |||
Szent Kozma és Damján: az orvos-szentek a magyar kultúrtörténetben | |||
Széphalmon megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma | |||
Szerkesztőségi bevezetés | |||
Szerzőink figyelmébe – Útmutató a kéziratok szerkesztéséhez | |||
Szóhasználati kérdések | |||
Szójátékok | |||
Szókészlet, közmondások, szólások, aforizmák a látás és a szem kifejezéseivel kapcsolatban | |||
Szótörténeti adatok a szociális ellátások tárgyköréből – III. A járadék szó szócsaládjának kialakulása | |||
Szótörténeti adatok az egészség-gazdaságtan témaköréből | |||
Szótörténeti adatok az egészség-gazdaságtan témaköréből. IV. A finanszírozás szakszó szócsaládjának | |||
Szükséges-e a magyar nyelvű magyar tudomány? | |||
Szürkül a sokszínűség – jó ez nekünk? | |||
Tájékoztató | |||
Tallózás a gyógyszerészi sajtóban | |||
Tallózás a gyógyszerészi sajtóban | |||
Taní-tani – míg van tanító (A könyvkiadói szerkesztőképzésről) | |||
Terjengős mondatok és körülményes mondatszerkesztés | |||
Termini technici in traumatologia Szakkifejezések a baleseti sebészetben – Terminology of the traumatology | |||
Tévé-orvostudomány – avagy az „újkultúrorvosszakmagyarszaknyelv” | |||
Tiszamarti Antal: Orvosi nyelvünk helyes magyarsága, 1942 | |||
Tizenöt éves a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat – a főszerkesztő születésnapi gondolatai | |||
Többszörös (?) összetételek a magyar orvosi helyesírásban | |||
Tolnay Sándor szerepe a magyar állatorvosképzés és -szaknyelv kialakításában | |||
Tömören, helyesen, érthetően | |||
Töprengések | |||
Torkos J. János és az 1745-ös Pozsonyi Taxa szerepe a magyar orvosi nyelv alakulásában | |||
További gondolatok a tudomány és filozófia összefüggéséről | |||
Tüdőgyulladásos a megbetegedés? | |||
Tudományos közlemények írása, szerkesztése: útmutató a leendő szerzők és a közlemények olvasói számára | |||
Tudományos társaságok, tudományos rendezvények és előadások | |||
Új fogorvosi szakszavak (Elnevezés-módszertan) | |||
Új rovatunkról | |||
Újabb félrevezető fogalom: „mesterséges intelligencia” | |||
V. Az egészségügyi finanszírozási rendszer sajátos szakkifejezéseinek kialakulása | |||
Válogatás az alsó húgyutak betegségeinek, működészavarainak görög–latin és angol elnevezéseiből | |||
Változékonyság, változatosság, sokféleség, kiválogatás, megőrzés, fejlődés | |||
Változó szabályok – bizonytalan szokásrend. Nyelvhasználati szabályszerűségek és bizonytalanságok a megszólítás, a kapcsolattartás és a levelezés területén | |||
Vámossy Zoltán a magyar orvosi nyelv meghonosításának egyik pártolója | |||
Van-e a sejtnek emlője? | |||
Van-e az Európai Közösségnek nyelvpolitikája? | |||
Van-e cisztoszkópiás vizsgálat? | |||
Váradi Lencsés György (1530–1593). Egész orvosságról való könyv, azaz Ars Medica című könyvének tartalomjegyzéke és mutatói, mint a XVI. századi magyar orvosi nyelv kincsestára | |||
Váradi Lencsés György (1530−1593) és a magyar orvosi-élettudományi szaknyelv a XVI. században | |||
Várandósság, szülés, születés Szülés körüli tanácsok és eljárások a XVII–XVIII. századi kéziratokban | |||
Vermerán doktor orvosi műszavai Hamvas Béla Karneváljában. Kísérlet egy kórisme értelmezésére | |||
Vesszőparipáim és egyéb érdekes kérdéseim | |||
Vitairat: egy valós, ősi, megkerülhetetlen bonctani kifejezésért | |||
Vizelünk vagy pisilünk, székelünk vagy kakálunk? | |||
Vizi E. Szilveszter az MTA új elnöke | |||
Vörösmarty és a magyar orvosi szaknyelv a reformkorban | |||
Wertner Mór (1849−1921) – a magyar nemzetségek és a magyar nyelv kutatásának napszámosa | |||
Weszprémi István orvosdoktor tudománytörténeti kutatásainak nyelvészeti vonatkozásai | |||
XIX. századi bonctani neveink a Czuczor–Fogarasi-szótár alapján | |||
Zárszó | |||
Zsoldos János, Veszprém megye főorvosa és a nyelvészet |