A MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMŰ EGYETEMI TANTÁRGY VIZSGATÉTELEI

20. Az orvosi irodalom keresésének lehetőségei (folyóiratok, könyvek, az adattárak, ISBN, ISSN, a Magyar Orvosi Bibliográfia)

 

 

A tudományos kutatómunka szempontjából alapvető fontosságú a vizsgált területen korábban megjelent közlemények ismerete. Egy-egy közleményből kiindulva, a bennük megtalálható irodalmi hivatkozásokat figyelembe véve, a téma legfontosabb adatait, ismeretanyagát és közleményjegyzékét össze tudjuk állítani.

█ ADATGYŰJTÉS, IRODALOMKERESÉS

 

A tudományos adatok két módon érhetők el: 1. a hagyományos („írott”) szakirodalomból és 2. a világhálón át elérhető adattárakból. Ez utóbbiak hozzáférhetőségét a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek könyvtárai biztosítják. A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára honlapján (http://www.lib.sote.hu) az irodalomkeresés és az adattárolás számos kérdésére kaphatunk választ (Berhidi–Szluka–Ládi–Vasas 2007).

 

1. A nyomtatott folyóiratokból való adatgyűjtés kiindulópontja az, hogy tudjuk, a keresett folyóirat hol található meg. Az elektronikus adatgyűjtés ellenére ez az adatgyűjtési forma változatlanul jelentős, ugyanis számos folyóirat teljes hozzáférhetősége a világhálón (online) csupán az elmúlt évtized közleményeire korlátozódik, míg a régebbi közleményeknek csupán összefoglalói érhetők el ilyen módon. A könyvtárak felkeresése nem mindig szükséges, a kért közleményről a könyvtárak másolatot küldenek (nyomtatott vagy elektronikus formában).

 

Az adatgyűjtés szempontjából korábban komoly jelentősége volt a közlemények különlenyomatainak („reprints”), amelyek a folyóiraton kívül szinte egyetlen forrásai voltak a kutatónak hogy más munkáit részleteiben megismerje. A különlenyomatok kérésének és küldésének ma már kisebb a jelentősége, ezek a világhálón elérhető egyes folyóiratokból vagy az adattárakból letölthetők. Változatlanul szükség van különlenyomatokra az adattárakban nem jegyzett, nehezen elérhető folyóiratokban megjelent közlemények megismeréséhez.

 

Könyvekből, könyvfejezetekből való adatgyűjtés még jelentős mértékben tényleges könyvtári tevékenység, különösképpen, ha régi, „klasszikus” ismeretek eredeti leírásai után kutatunk.

 

2. Az elektronikus adatgyűjtésnek különböző formái lehetnek: a) Az adatgyűjtés közvetlenül a világhálón elérhető folyóiratokból – amennyiben egy meghatározott közleményt keresünk. b) A kutatásunk tárgyához leginkább tartozó folyóiratokban megjelent közlemények pásztázásával keresünk adatokat (ez inkább érdekes, mint hatékony módszer). c) Az adatgyűjtés az adattárakból címszavak (szerző, téma, kulcsszó, évszám, folyóirat) szerint (lásd alább).

Adattárak, keresőrendszerek. A közvetlenül a folyóiratból végzett adatgyűjtés első lépése a kívánt folyóirat(ok) kiválasztása. Ehhez természetesen ismernünk kell a kutatási témakörünkben megjelenő folyóiratok jegyzékét és ezek elérhetőségét. Ezekre, valamint az egyes folyóiratok szakmai rangjára a Thomson Institute for Scientific Information (ISI) honlapjáról a Journal Citation Reportsból (http://scientific.thomson.com/products/jcr/) vagy az ISI Journal Selection Processből: http://scientific.thomson.com/free/essays/selectionofmaterial/journalselection/ nyerhetünk tájékoztatást.

 

Az adattárak az adatgyűjtésben, a szakirodalom megismerésében, továbbá a tudományos közlemények hivatkozásaira nyújtanak hasznos támogatást. Keresésünkhöz a kívánt adatok szerzőinek, a témának, a kulcsszavaknak és a folyóirat adatainak vagy akár csak ezek egyikének ismeretében számos adattár és keresőprogram nyújt segítséget.

 

Az adattárak közül megkülönböztetünk nagy, a tudományos kutatás csaknem minden ágazatára kiterjedő adattárakat, valamint szakirodalmi adattárakat és keresőrendszereket. A különféle hazai könyvtári rendszerek együttes lekérdezhetőségére szolgál az ELTE Egyetemi Könyvtárán keresztül elérhető WebPAC-adattár: http://ek62.elte.hu/webpac-bin/wgbroker.exe?new+-access+top.

 

1. Web of Science (www.eisz.hu – majd belépés után a Web of Science kiválasztása)

 

A Thomson ISI által működtetett sokszakmás bibliográfiai adattár, az ISI Web of Knowledge keresőrendszer része. Irodalom- és adatkezelésre szolgál, továbbá tudományos folyóiratok idézettségének keresésére. Mintegy 9000 folyóiratot követ. Általános kereséssel („general search”) a kutatók neve, munkahelye vagy a kutatás tárgyával kapcsolatban lehet adatokat gyűjteni egészen 1975-ig visszamenően.

 

2. Scopus (http://www.scopus.com)

 

Az Elsevier Kiadó által szerkesztett óriási sokszakmás adattár 2004 óta működik. Az adattár az Excerpta Medica és elektronikus adatbázisának (EMBASE) adatait tartalmazza 1996-ig visszamenőleg. Keresni lehet szerzőre, idézettségre vagy összetett adatokra („author search”, „basic search”, „advanced search”). Előnye a Web of Science-szel szemben, hogy több európai f