A MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMŰ EGYETEMI TANTÁRGY VIZSGATÉTELEI

19. A tudományos munkásság értékelése (tudománymérés, hatásmutató, idézési mutatók)

 

█ A TUDOMÁNYELEMZÉS FOGALMA

 

A tudományelemzés (szcientometria) a tudományos közlemények és folyóiratok számszerűsített felmérésével és az adatok feldolgozásával foglalkozó tudomány. A tudományirodalmi tevékenység felmérése több mint egy évszázados múltra tekint vissza. A közlemények számának óriási növekedése, valamint a tudományos közlemények adatainak, azok visszhangjának (idézettségének) számítógépes nyomon követése és statisztikai feldolgozása az elmúlt évtizedben a tudományelemzést önálló tudományággá fejlesztette. Számítógépes adattárakból ma pillanatok alatt elérhetjük több ezer folyóiratban megjelent új vagy tárolt közlemények adatait az azokra történt hivatkozásokkal együtt. A tudományelemzésnek 1978 óta önálló, nemzetközi folyóirata is van, ez a Scientometrics.

 

A tudományelemzés feladata a tudományos közlési tevékenység széles körű, sok szempontnak megfelelő, naprakész és pontos felmérése, az adatok feldolgozása és azok hozzáférhetőségének korlátlan biztosítása. Mindezekhez elengedhetetlen a kutatók és tudományos intézmények egységes és pontos, megbízható adatszolgáltatása. Ennek biztosítása – hazánkban – ma még nem megoldott feladat. Többek között ebből is adódik, hogy a tudományelemzés állandó vita tárgya. A vitát csaknem minden esetben az váltja ki, hogy összekeverik a tudományos közlés adatainak felmérését (adatszolgáltatást) az adatok értékelésével. Világosan látni kell, hogy a tudományelemzésnek ahhoz semmi köze sincs, hogy az általa feldolgozott és ismertetett adatokat ki, hogyan, milyen célra és milyen szempontok szerint értékeli, vagy azokat hogyan és mire igyekeznek felhasználni.

 

 

█ THOMSON INSTITUTE FOR SCIENTIFIC INFORMATION (ISI)

 

A tudományelemzés központja a Philadelphiában működő Thomson Institute for Scientific Information (ISI), amelynek adattárában közel 9000 nemzetközi tudományos folyóiratnak és évente közel ugyanennyi könyvnek és kongresszusi kiadványnak az adatait dolgozzák fel. Az intézménynek számos adatbázisa van, ezek címjegyzéke a kereső rendszerükben, a Web of KnowledgeSM-ban megtalálható. Ezen belül a tudományos folyóiratok szakmai jellemzésére az Essential Science IndicatorsSM ® Journals révén kaphatunk tájékoztatást.

 

A tudományos adattárak nemcsak adat- és irodalomkeresésre (l. 15. fejezet), hanem a kutatók tudományos munkájának, valamint a folyóiratok tudományos színvonalának értékelésére is szolgálnak.

TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK MINŐSÍTÉSE

 

Az ISI több mint 4700 folyóiratot minősít és rangsorol. Ehhez az alábbi adatokat használják: a) éves átlagban hány közlemény jelenik meg a folyóiratban; b) milyen gyakran idézik az adott folyóiratot; c) milyen gyakran idézik a folyóiratban megjelent egyes cikkeket; d) milyen gyakran idézik az egyes cikkeket már a megjelenés évében. A folyóiratok rangsorolását az ISI Journal Citation Reports (JCR)-ban naprakészen elérhetjük: http://www.isinet.com/products/citation/jcr.html

 

A tudományos folyóiratok minősítésében a választóvíz a nemzetközi adattárakba való bekerülés. A „jegyzett” folyóiratokat adattárak tartják nyilván, és csak ezeket a folyóiratokat minősítik.

 

Nem könnyű egy folyóiratnak a „jegyzettek” közé bekerülni. A National Library of Medicine erre a célra kijelölt bizottsága évente két alkalommal dönt a felvételre jelentkező több száz folyóirat sorsáról, amelyek közül csak töredékük kerül a jegyzettek közé. A felvétel feltételei: a) a folyóirat több éven át, ellenőrzötten pontos megjelenése; b) nemzetközi szerkesztőbizottság; c) angol nyelvű közlemények vagy a más nyelvű közlemények angol nyelvű összefoglalója és kulcsszavai; d) valamennyi közleménynek független bíráló által történő véleményezése („peer review”). Ha a folyóirat a fenti követelményeknek megfelel, akkor kerül sor a folyóirat szakmai értékelésére  (rendszerint ekkor utasítják el...).

 

Fenti adatok feldolgozásából adódik a tudományelemzés leggyakrabban használt három mutatója: a hatásmutató („impact factor”), a rögtöni idézésmutató („immediacy index”) és a idézettségi mutató („citation index”).

 

A hatásmutató (impact factor). A folyóiratok hatásmutatóját évente határozzák meg. Az adatok a Journal Citation Reportsban találhatók meg. Itthon a hatásmutató a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának honlapján (www.lib.sote.hu) az Adatbázisok, adattárak között a CD-ROM Alkalmazások használatával kereshető meg.

 

A folyóiratnak az adott évben (pl. 2005-ben) számított hatásmutatója a számítás előtti 2 évben (2003-ban és 2004-ben) a folyóiratban megjelent összes cikk 2005-beni idézettségének és a 2003 és 2004-ben közölt cikkek számának a hányadosa. Nem vitás, hogy a magas cikkszámú folyóiratok hátrányban vannak, bár ez nem általános szabály, hiszen az igen nagy hatásmutatójú lapok között szép számban találhatók sok közleményt megjelentető folyóiratok, mint a New England Journal of Medicine, PNAS, Science vagy a Nature. Kétségtelen azonban, hogy a nagy nemzetközi referáló folyóiratok hatásmutatója, jellegük és alacsony cikkszámuk együttes eredményeképpen, még ezekét a folyóiratokét is felülmúlja. Mindezek ellenére a folyóiratok hatásmutatója ma az egyik legfőbb szempont a folyóiratok rangsorolásában, valamint a folyóirat kiválasztásában, amikor kéziratunkat közölni szeretnénk.

 

-----------------------------------------------------------

Valamely folyóirat hatásmutatója (impact factorra) pl. 2005-ben:

 

A hivatkozások száma 2005-ben a 2003-ban megjelent cikkekre: 529

                                                  a 2004-ben megjelent cikkekre: 937

                                                                                összesen: 1466

 

A 2003-ban megjelent cikkek száma: 395

A 2004-ben megjelent cikkek száma: 362

                                         összesen: 757

 

Hatásmutató: hivatkozások száma 757

      cikkek száma       1466  = 1,937

__________________________________________________________________

 

 

A hatásmutató kiszámításakor csak azokban a folyóiratokban szereplő idézeteket veszik figyelembe, amelyeket a Journal Citation Reports jegyez. (Természetesen, amelyik folyóirat nem szerepel a JCR adattárában, annak hatásmutatója sincs.) Ez lehet azért, mert még nem került be, vagy kivették az adatbázisból, mert nem felelt meg a követelményeknek. Lehetséges, hogy a folyóirat éppen „útban van” – mivel 3 év szükséges, hogy az adattárban legyen („próbaidő”), hogy utána számítani kezdjék a hatásmutatót.

 

A közlemények hatásmutatói a megjelenésük évében aktuális számértékeknek felelnek meg. Ezek a számértékek évről évre változnak. Ha a közlemény megjelenésének évében a folyóirat hatásmutatójának értéke még nem ismert, akkor a Journal Citation Reportsban közölt legutolsó (előző évi) értékek adhatók meg.

 

A folyóiratok hatásmutatóit, az ICI értékelései alapján 1975-tól számítják, a korábbi közleményeknek nincs meghatározott hatásmutatója, így azoknak számszerű értékek nem adhatók.

 

H-mutató (Hirsch-index, H-index, h-szám). A H-mutató (Hirsch 2005) kifejezi, hogy a kutató egyes közleményeit hányan idézték. Ha sok cikkét sokan idézték, akkor a H-mutató magas. Például, ha a kutató 20 cikkének mindegyikét legalább húszan idézték, a H-mutató 20. Ha 50 olyan cikke van, melyek mindegyikét legkevesebb ötvenen idézték, a H-mutató 50. A H-mutató kiszámításánál a kutató összes tudományos közleményére (könyv, könyvfejezet, közlemény) vonatkozó valamennyi idézet számításba jön.

 

__________________________

 

H-mutatószám (Hirsch-index)

 

A kutató azon közleményeinek száma, amelyeket legalább annyiszor idéztek, mint amennyi a H-mutató.

 

____________________________________________

 

A H-mutató a kutatónak a jelentős (sokat idézett) közleményeit részesíti előnyben, szemben a kutató közleményeinek nagy számával vagy a kutató egy-egy kiemelkedően nagy idézettségű közleményén alapuló tetemes összidézettségi mutatójával.

 

Mint minden egyes tudományértékelési mutatót, így a H-mutatót sem lehet csupán önmagában és minden tudományterületre általános érvényűként alkalmazni. A H-mutató erősen függ a szakterületektől, azok közlési és idézési szokásaitól.

 

A H-mutató kisebb értékeit – akár 10 évig – általában könnyű elérni. Ezt követően, a H-mutató és az idézettségi szám közötti négyzetes összefüggés miatt mind nehezebb a H-mutatót emelni, amely 20 fölött már sikeres kutatási tevékenységre utal. Nagyobb H-mutató esetében a mutatószám akár 1–2 számmal való emelése évek sikeres munkáját és cikkek közlését követő jelentős idézettséget kíván meg. Tekintettel a tudományos közlés értékelésénél ma még gyakori egyénfüggő hozzáállásra, valamint az egyes tudománymérési mutatók mögötti valós tudományos érték felületes ismeretére, a H-mutató könnyen elveszítheti valódi értékét. Ha például az egyik kutató H-mutatója 20, a másiké pedig 25, könnyen előfordul, hogy közel azonosnak veszik, mondván csupán öt a különbség kettejük H-mutatója között. Ez a „kis különbség” a valóságban több száz, vagy akár ezer feletti idézéskülönbséget jelenthet. Ez a helytelen szemlélet még jobban megmutatkozhat az igen magas H-mutatók összehasonlításakor. Lényeges, hogy a H-muatató értékelésénél vegyük figyelembe az összidézettségi mutatót, valamint a kutatónak a tudományelemzés szempontjából értékelhető közleményeinek számát is. Ezekkel együtt a H-mutató a kutató tudományos és tudományközlési tevékenységének egyik hasznos mutatója lehet.

 

Hazai szakirodalmi mutató (HSZM)

A hazai idegen vagy magyar nyelvű folyóiratok közül alig van olyan, amely az ISI irodalomjegyzékében megtalálható, és hatásmutatója van. Ettől függetlenül a hazai folyóiratokban megjelent közleményeknek igenis van tudományos értékük. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya állást foglalt a hazai orvosi szakirodalmi tevékenységet értékelő „hazai szakirodalmi mutató” (HSZM) bevezetéséről a hazai tudományelemzésben, valamint egyes pályázatok értékelésénél (1998). Az állásfoglalás két csoportba sorolja a hazai folyóiratokban megjelent tudományos közleményeket: a) kiemelt hazai folyóiratok (mint pl. az Orvosi Hetilap), továbbá az orvosi és élettudományi társaságok hivatalos folyóiratai, valamint az Akadémiai Kiadó Actái (ezek HSZM-értéke 1,0), és b) egyéb hazai tudományos folyóiratokban megjelent közlemények (HSZM-értékük 0,5). Jellegénél fogva a HSZM nem vetélkedik a hatásmutatóval, hanem a hazai kutatók tudományos tevékenységének átfogóbb értékelését segíti (Boda–Rák 1995).

 

___________________________________

Hazai szakirodalmi mutató (HSZM)

 

Hazai folyóiratok                                                                            HSZM-érték

__________________________________________________________

 

Kiemelt folyóiratok